Módosító indítvány a szociális rendelethez

KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

…….. /2022.(…….) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 27.)

önkormányzati rendelet módosításáról

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, valamint a 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

~~1.§~~

~~A pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2.§-a az alábbi 22., 23. pontokkal egészül ki:~~

~~/ E rendelet alkalmazásában:/~~

„22. ~~közeli hozzátartozó: a Szt. meghatározása szerint.~~

~~23. tüzelőanyagnak minősül: ilyenek lehetnek különösen a tűzifa, szén, szénbrikett, háztartási koksz, tüzelőolaj, fabrikett, pellett.”~~

~~2.§~~ 1.§

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 9.§ (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában:/

„a) az egy fogyasztási egységre eső nettó jövedelem ~~a nyugdíjminimum 400%-át~~, 114.400 Ft-ot, egyedül élő esetében a ~~nyugdíjminimum 450%-át~~ 128.250 Ft és „

(2) A R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) /A lakásfenntartási támogatás havi összege, amennyiben:/

a) a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme ~~a nyugdíjminimum 300%-át~~ 85.500 Ft-ot nem haladja meg: havi 7.000-Ft,

b) a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme ~~a nyugdíjminimum 350%-át~~ 99.750 Ft-ot nem haladja meg: havi 6.000-Ft,

c) a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme ~~a nyugdíjminimum 400%-át~~ 114.400 F-ot nem haladja meg: havi 5.000-Ft,

d) a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme ~~a nyugdíjminimum 450%-át~~ 128.250 Ft-ot nem haladja meg: havi 4.000-Ft.”

~~3.§~~ 2.§

A R. a következő 36/E. – 36/F. §-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki, egyúttal a 20. alcím sorszáma 21. sorszámra, 21. alcím sorszáma 22. sorszámra módosul:

„20. Időszaki Fűtési Támogatás

„36/E.§ (1) Az önkormányzat települési támogatás keretében a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fűtési költségeinek enyhítésére Időszaki Fűtési Támogatást (továbbiakban: fűtési támogatás) nyújthat annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem ~~a nyugdíjminimum 350%-át~~, 99.750 Ft-ot egyedül élő esetén ~~a 400%-át~~ 128.250 Ft-ot nem haladja meg, és vagyona nincs.

(2) A fűtési támogatás összege:

a) egyszemélyes háztartás esetében havi 8.000-Ft,

b) több személyes háztartás esetében havi 6.000-Ft.

(3) A fűtési támogatás iránti kérelem benyújtható tárgyév szeptember 1. napjától a következő év ~~március 31~~. április 30. napjáig. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A fűtési támogatás egyazon lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fűtési költségeinek enyhítésére csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A fűtési támogatás vonatkozásában elismert fűtési időszak: október, november, december, január, február, március, április hónapok. A támogatás a kérelem benyújtásával érintett hónap első napjától állapítható meg. A kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül az adott hónapra a teljes támogatási összeget kell megállapítani.

(6) A fűtési támogatás összege a határozatban megjelölt fűtést biztosító szolgáltatóhoz havonta kerül átutalásra.

(7) Szolgáltató hiányában a megállapított támogatás összege a jogosult részére ~~a kezeihez~~ egy összegben is kifizethető.

(8) Nem állapítható meg a fűtési támogatás, amennyiben a kérelemmel érintett lakásra tárgyévben, a kérelem benyújtását megelőzően Adósságkezelési támogatás került megállapításra.

36/F.§ (1) A kérelmet az önkormányzat Szociális Irodáján az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.

(2) A fűtési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) rendelet 5.§ (2)-(3) bekezdései szerinti igazolásokat,

b) a kérelmező nyilatkozatát a lakásban tartózkodás jogcíméről, valamint a háztartás vagyoni

helyzetéről,

c) a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő személy nevére szóló – vagy azon számlafizetőként feltüntetett - fűtést biztosító szolgáltató által kiállított számlát, vagy szolgáltatói igazolást, ennek hiányában a kérelmező nyilatkozatát egyéb tüzelőanyag felhasználására vonatkozó költségéről,

d) előre fizetős mérővel ~~órával~~ rendelkezők esetében a szolgáltatóval kötött szerződés másolati példányát.

(3) A jogosultnak ~~kezeihez~~ utalt támogatás fűtési célra történő felhasználását igazolni kell, ennek elmulasztása esetén a következő fűtési időszakban a fűtési támogatás nem állapítható meg.

~~(4) A fűtési támogatás csak a költségvetési rendeletben e célra meghatározott éves keretösszeg erejéig nyújtható.~~

(4) Egyéb tüzelőanyag különösen a tűzifa, szén, szénbrikett, háztartási koksz, tüzelőolaj, fabrikett, pellett.”

~~4.§~~ 3.§

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit ~~a folyamatban lévő ügyekben is~~ 2022. augusztus 1. napját követően kell alkalmazni.

Kaposvár, 2022. szeptember 1.

dr. Csillag Gábor Szita Károly

jegyző polgármester

Általános indokolás

2020 márciusától koronavírus járvány pusztít, amely még nem zárult le, gazdasági hatása minden országot másképp érintett, attól függően milyen egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedéseket léptettek életbe az adott államok, tartományok, települések. 2021 őszén Magyarország hatósági árakkal próbálta fékezni az inflációt, sikertelenül. A válság tovább mélyült, az infláció elszabadult, a kamatemelés folyamatos, a hazai valuta leértékelődött. Az itt élők ebben a súlyos gazdasági válságban szembesültek az európai szinthez képest rendkívül alacsony jövedelmek mellett az energiaárak emelkedésével. Az állam a forráselvonásokat az önkormányzatoktól először ideiglenes intézkedésként vezette be, amely állandósult. A meglévő források ésszerű és takarékos felhasználása mellett jelentős önkormányzati támogatás szükséges az itt élők megélhetésének biztosításához. Jelenleg ez az első. A luxusberuházásokat, felelőtlen pénzköltéseket a költségvetés nem bírja el. Az itt élők megélhetésének támogatása és az önkormányzati intézmények, cégek takarékos működtetése a Közgyűlés és szerveinek feladata. A rendkívüli helyzetekben használt felülről nyitott előirányzat szlogen, most valóra válik, hiszen a forrásainkat a túlélésre kell koncentrálni.

A Közgyűlés tavaszi ülésszakán feltett kérdéseimre az energiaellátás kapcsán: Megszorítások, hogy érintik a lakosságot? Van-e terv a lakosság terheinek csökkentésére? Van-e terv esetleges gázellátási probléma esetén?

Az alábbi válaszokat kaptam a város vezetőjétől: "Kaposváron nem lesznek megszorítások, ezért a védelem költségvetése az idei." "A kaposvári gázellátás érdekében annyit tesz, hogy támogatja a Kormányt, hogy tartsa meg a rezsicsökkentést." "A magyar polgárok fizetik a brüsszeli rezsipolitika ellenére is a legolcsóbb gáz- és villanyköltséget, az példátlan. Köszönet jár a Kormánynak, hogy továbbra is biztosítják az olcsóbb rezsit."

A magyar bérek, nyugdíjak és az európaiak nem összehasonlíthatók. A négy városvezető milliós havijának fejenként több mint háromszázezer forintos havi emelése, már összehasonlítható az európai bérekkel, de az itt élők pénzével már nem.

Részletes indokolás

~~1.§~~-hoz

Az R. értelmező rendelkezéseinek kiegészítése a közeli hozzátartozó fogalmával felesleges, mivel a szociális törvény fogalomrendszere használatos.

A tüzelőanyag alatt az előterjesztő nem tudja meghatározni, hogy mi tartozik ebbe a körbe. Fogalom meghatározásában a különösen szó nem szerepelhet, mert a jogalkalmazás számára bizonytalanságot okoz és korlátlanul bővíthető. Vagy az értelmező rendelkezésben helyezem el és akkor egzakt fogalom kell, vagy az adott §-ban exemplifikatív azaz példálózó felsorolásként szerepeltetem, hogy általában mit értek alatta, azonban azt bővíthetem. Ez utóbbit javaslom. „…~~minősül: ilyenek lehetnek~~ felesleges szavak. Az egyéb tüzelőanyag különösen a tűzifa, szén, szénbrikett, háztartási koksz, tüzelőolaj, fabrikett, pellett.”

1.§-hoz

A Közgyűlés 2022. június 16-i ülésén a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítását tartalmazó előterjesztés tárgyalásakor javasoltam:

A ROHAMOS PÉNZROMLÁS MIATT, MÉG ÉVEN BELÜL FELÜLVIZSGÁLNI A JÖVEDELEMHATÁROKAT. Ez bő két hónap alatt most megtörténik.

TOVÁBBÁ JAVASOLTAM AUTOMATIZMUST BEÉPÍTENI VALAMENNYI JÖVEDELEMHATÁRT TARTALMAZÓ RENDELETNÉL. ENNEK MEGFELELŐEN, HA A JÖVEDELEMHATÁR MIATT A MÉLTÁNYOSSÁGBÓL HOZOTT DÖNTÉSEK MEGHALADJÁK A 15%-OT AKKOR AZT AZ ELŐTERJESZTŐ FELÜLVIZSGÁLJA ÉS DÖNTÉSRE A KÖZGYŰLÉS ELÉ TERJESZTI.

Több ilyen rendelete is van az önkormányzatnak, ilyen a lakásrendelet például. A nyugdíjminimum összege 2008. január 1. óta 28.500 Ft, azaz 14 éve nem változott, ezért nem indokolt a jogosultsági szinteket ehhez az összeghez százalékosan meghatározni. A világos és közérthető jogi szabályozás törvényi követelmény, így az összegszerűen megállapított jövedelemhatárok jobban segítik az itt élők, és a jogalkalmazók munkáját. Korábban a százalékosan megállapított összegek azt a célt szolgálták, hogy ne kelljen folyamatosan módosítani a jogszabályokat. Azonban a 14 éve változatlan alapösszeg miatt ez már nem alkalmas a világos és közérthető szabályozásra és a könnyebb jogalkalmazáshoz. A felgyorsult forint értékvesztése miatt kényszerűen a helyi jogalkotónak folyamatosan követni kell a pénz értékét és annak megfelelően módosítani a jogosultsági határokat, amelyet a polgárok is könnyen követni tudnak. A nyugdíjminimumhoz csak a legszűkebb körben szabad - ilyen mértékű forint leértékelődése miatt - jogosultsági feltételeket megszabni. Erre alkalmasabb a minimálbér vagy az előző évi bruttó átlagkereset megfelelő százalékát meghatározni. Az országgyűlési képviselők alapfizetése 2018-ban 750.000 Ft volt, 2022 márciustól már 1.316.000 Ft. A képviselői alapilletményt az előző évi bruttó átlagkereset háromszorosában állapítja meg a jogszabály, ez 2021-ben 438.800 Ft volt. A város négy vezetőjének milliós havija is több mint 300.000 Ft-tal emelkedett, amely a dolgozóknál nem történt meg. Az alacsonyan tartott bérek, a vezetői és dolgozói bérek közötti különbség aránytalan növekedése bizonytalanságot és félelmet kelt a megélhetési válságban. Az egészséges bér és ár aránnyal rendelkező országokban a többszörös energiaárak kifizethetőek a lakosság többsége részéről életszínvonal csökkenése mellett, hazánkban ez a torz ár és bér arány megélhetési válságot okoz széles körben. Ezért folyamatosan követnünk kell összegszerűen a jogosultsági határokat a válság alatt.

2.§-hoz

Az Időszaki Fűtési Támogatásnál a jogosultsági jövedelemhatárt a fentiek alapján összegszerűen javaslom meghatározni a válság időszaka alatt később pedig a minimálbér vagy az előző évi bruttó átlagkereset százalékában. A fűtési támogatás vonatkozásában elismert fűtési időszakot javaslom kiegészíteni: október és április hónapokkal, mivel ezen időszakban a távfűtést is biztosítja az önkormányzat. Szolgáltató hiányában a megállapított támogatás összege a jogosult részére ~~a kezeihez~~ egy összegben is kifizethető. Felesleges szövegrész elhagyása indokolt, mivel nem csak ezen a módon történhet kifizetés.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 10. pontjában meghatározott fogalom az Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé. Ezt a fogalmat használja a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet is, így attól eltérni a kodifikációs előírások alapján nem lehet. A jogalkalmazás során törvényben meghatározott fogalmakat alkalmazzuk, ezért a végrehajtás körében kiadott jogszabályok is azonos fogalmat kell rögzítsenek.

~~(4) A fűtési támogatás csak a költségvetési rendeletben e célra meghatározott éves keretösszeg erejéig nyújtható~~. Többször hallottuk a „felülről nyitott előirányzat” kifejezést a kommunikációs fordulatokban. Jelen helyzetben vélelmezhető, hogy a plusz források sem lesznek elegendőek, így módosításra kényszerül a Közgyűlés folyamatosan. A meglévő források ésszerű és takarékos felhasználása mellett jelentős önkormányzati támogatást szükséges az itt élők megélhetésének biztosításához. Jelenleg ez az első. A luxusberuházásokat, felelőtlen pénzköltéseket a költségvetés nem bírja el. Az itt élők megélhetésének támogatása és az önkormányzati intézmények, cégek takarékos működtetése a Közgyűlés és szerveinek feladata. A rendkívüli helyzetekben használt felülről nyitott előirányzat szlogen, most valóra válik, hiszen a forrásainkat a túlélésre kell koncentrálni.

A tüzelőanyag alatt az előterjesztő nem tudja meghatározni, hogy mi tartozik ebbe a körbe. Fogalom meghatározásában a különösen szó nem szerepelhet, mert a jogalkalmazás számára bizonytalanságot okoz és korlátlanul bővíthető. Vagy az értelmező rendelkezésben helyezem el és akkor egzakt fogalom kell, vagy az adott §-ban exemplifikatív azaz példálózó felsorolásként szerepeltetem, hogy általában mit értek alatta, azonban az bővíthető. Ez utóbbit javaslom. „…~~minősül: ilyenek lehetnek~~ felesleges szavak. Az egyéb tüzelőanyag különösen a tűzifa, szén, szénbrikett, háztartási koksz, tüzelőolaj, fabrikett, pellett.”

3.§-hoz

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit ~~a folyamatban lévő ügyekben is~~ 2022. augusztus 1. napját követően kell alkalmazni. Hatálybalépést tartalmazó szabályozásnál követendő a központi jogalkotás által 2022. augusztus 1. napján hatályba léptetett áremelés időpontja.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdése szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A központi jogalkotás a 2021. augusztus 1. napjától történt fogyasztást veszi alapul, amikor fizetési kötelezettséget tesz terhesebbé. Ebben a kérdésben utólagos normakontroll keretében az Alkotmánybíróság döntése lesz a mérvadó, hogy a formailag nem, de tartalmában fenti tilalomba ütköző jogszabály kiállja-e az alkotmányosság próbáját vagy sem.

Jogosultságot, támogatás bővítését visszamenőlegesen megállapíthat az önkormányzat arra az időpontra, amikor a központi szabályozás a lakosság kötelezettségét terhesebbé tette, azaz árat emelt. Például az energiaárak további emelését súlyosító adó mértékét a központi jogalkotás visszamenőleg is csökkentheti, ha az állam segítséget akar nyújtani a lakosságnak. Az önkormányzatok a lakók segítségére sietnek, ilyenkor a megszorítások időpontjától kell alkalmazni az új szabályokat.

Határozati javaslatok a rendelettervezetben megfogalmazott célok eléréséhez:

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határozott, hogy Magyarország súlyos gazdasági válsága időszakában a lakosságot terhelő energiaáremelés támogatására felülről nyitott keretet hoz létre.

Felelős: Szita Károly