2023. január 26-I KÖZGYŰLÉS ELŐTERJESZTÉSEINEK VÉLEMÉNYEZÉSE 27-én

 

Közgyűlés 2022.01.26. (27.) előterjesztések véleményezése

Ügyrendi javaslat: Indítványozom, hogy a közgyűlési anyagok között szereplő 6. napirendi pontot vegyük le a napirendről és a Közgyűlés tartson 15 nappal korábban minden nyilvános fórumon előre meghirdetett KÖZMEGHALLGATÁST az itt élők vízvagyonáról.  

Három ív van nálam, valamennyi Közgyűlési tag neve szerepel rajta, három törvényben rögzített jogot tartalmaz. Minden képviselő neve rajta van az íveken, bárki aláírhatja lelkiismerete szerint. Isten Önöket úgy segítse, ahogy döntenek!

Az első ív azt a javaslatomat tartalmazza, hogy képviselő-testület tagjainak ¼-e indítványára kötelezően hívjon össze közgyűlést, amely közmeghallgatást tart az itt élőknek a víziközmű vagyon és szolgáltatás ingyenes államosításáról.

A második ív azt a javaslatomat tartalmazza, hogy a képviselő-testület tagjainak ¼-e kezdeményezzen népszavazást ebben az ügyben, így az itt élők hozzák meg a döntést saját vízvagyonuk, tulajdonuk megtartásáról vagy ingyenes átadásáról.

A harmadik ív azt a javaslatomat tartalmazza, hogy a képviselő-testület tagjainak ¼-e kérjen név szerinti szavazást a Polgármester által a víziközmű vagyon és szolgáltatás ingyenes államosításáról szóló döntés minden egyes határozati javaslati pontjáról.

Tájékoztatom Önöket, hogy három bizottság számára indítványoztam, hogy kezdeményezen népszavazást, amelyre a törvény feljogosít, a mellettem ülő képviselő és Máté Erzsébet egykori közjegyző asszony, a választási bizottság volt tagja támogatott. Bereczki úr tartózkodott, az Ön pártjának tagjai és delegáltjai megakadályozták.

Kaposvár tulajdonát képező víziközmű vagyon és feladatellátási kötelezettség ingyenes államosításáról szóló előterjesztés határozati javaslati pontok határideje 2023. június 30. Így felesleges erővel az Önhöz hű képviselőkön keresztül átverni az itt élők(ET) hatalmas értékű vagyonát átjátszani az államnak. Van idő. A tulajdonosok megkérdezése nélkül, - akiknek a képviseletére esküt tettünk - nem dönthetünk. Mondják el az itt élők a véleményüket.

 

  1. Előterjesztés a Közgyűlés 2023. évi munkatervének módosításáról

Kérdés: Mi volt az oka, hogy a munkatervben szereplő és polgármester által kiküldött meghívóval jogszerű 2023. január 26-a 8 órára összehívott Közgyűlést önkényesen egy nappal elhalasztotta? A képviselőknek írt halasztó levelét miért nem tette azonnal közzé? Mi volt az a halaszthatatlan megbeszélés, amelyre felrángatták Pestre? Mettől - meddig tartott ez a találkozó és ki vett részt rajta?

Ismeri-e az önkormányzati törvény és a Közgyűlés szervezeti és működési szabályzat ülés munkatervre, összehívásra és ülésvezetésre vonatkozó rendelkezéseit?

Miért van szükség 3 főállású alpolgármesterre, akik évente 54 millióba kerülnek az itt élőknek és tavaly visszamenőlegesen milliós havijukat fejenként több mint 300.000 Ft-tal felemeltette, sőt 260.000 Ft cafetériát is adott mindegyiknek, a Kaposváron ilyen végzettségeknél kiugró 1.345.500 Ft havijukon felül? Tud még egy olyan állást Kaposváron, ahol ilyen végzettségekkel és szakmai tapasztalattal ennyit fizetnek?

Mi volt az oka, hogy idén nem bízott meg általános helyettesében, aki tavaly a költségvetés tárgyalásakor vezette az ülést, mivel figyelmeztetésem ellenére a járvány alatt a színházba több száz embert hívott meg a városnapra, ahol Ön is megfertőződött? A Kormányhivatal általam indítványozott közlése alapján 2022. január 22. napján 146 fertőzött volt nyilvántartva hivatalosan és aznap 20 haltak meg koronavírus járványban Kaposváron.

Akkori felelőtlen, mások egészségét veszélyeztető döntése miatti betegsége ellenére általános helyettese nem jól vezette Ön szerint a Közgyűlés ülését?

Hozzászólás:

Az Szmsz. 35. § (1) bekezdés alapján a kérem hozzászólásomat a jegyzőkönyvben szó szerint rögzíteni.

Jelen Közgyűlést a polgármester a Közgyűlés által előírt munkatervnek megfelelően 2023. január 26. napján 8 órára, 2023. január 20. napján 14:21 perckor közzétett meghívóval összehívta.

A Közgyűlés által meghatározott ülés napját a polgármester nem halaszthatja el, jogsértő döntésének utólagos jóváhagyása a hozzá és nem az itt élőkhöz lojális képviselőkkel értelmezhetetlen és jogellenes a jogszabályok ismeretében. Az SZMSZ 20. § (2) bekezdése meghatározza az ülésvezetés jogosultjait, jelen testületben ez 6 fő. A Közgyűlés ülését, a polgármester akadályoztatása esetén, a 3 főállású alpolgármester meghatározott sorrendben, azok együttes akadályoztatása esetén a Jogi Bizottság elnöke, illetve, ha Ő is akadályoztatva van, őt követően a legidősebb képviselő, mint korelnök is jogosultak vezetni. Az ülésen az 5 ülésvezetésre jogosult távolléte esetén is biztosítható a határozatképesség. Ezen jogszabályi hely megsértésével összehívott Közgyűlés értelmetlenné teszi az SZMSZ-ben az ülés vezetése rendjének a szabályozását, a jogszerű döntéshozatalt.

Javaslom a Közgyűlés tagjainak őrizzék meg maradék méltóságukat az itt élők előtt és ne támogassanak egy jogsértő javaslatot. Utólag nem lehet orvosolni a polgármester jogsértő magatartását.

  1. Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2022. évi költségvetéséről

Módosítók

határozati javaslat, rendelet

Kérdés:

Az éves költségvetési előterjesztést a képviselők és a kaposváriak 4 napos késéssel 2022. január 16-én (hétfőn) 16.55 perckor kapták meg, tavaly ez14 óra 34 perckor történt mi a további lassulás oka? Az első bizottsági ülés előtt fél nappal tekinthettek meg a város honlapján. A mulasztás okát és felelősét az előterjesztés nem tartalmazta. Mi volt az oka a késedelemnek?

Miért a pénzügyi bizottság ülése előtt negyedórával tették közzé a könyvvizsgálói véleményt? Mire utal a vélemény, amikor így fogalmaz: A „Közgyűlés elé terjesztett rendelet-tervezet - véleményem szerint -, megfelel a jogszabályi előírásoknak…”

 

„A jelenlegi körülmények között a legfontosabb, hogy az emberek dolgozni tudjanak, nőjenek a fizetések és ne emelkedjenek a rezsiszámlák, mert ha ez megszűnik, az az önkormányzatokon csapódik le, mert az emberek tőlünk várnak megoldást.”

Mennyivel ér kevesebbet a kaposváriak bére idén? Decemberben az élelmiszerek áremelkedése brutális volt, amely tovább nőtt januárban?

Kivel képzeli az álszent összefogást a súlyos gazdasági válságban, amikor sötétségbe taszította a várost, amelyet ellep a szemét, miközben a vezetők milliós havija 2022. január 1-től 30%-kal fejenként több mint 300.000 Ft-al nőtt? Az itt élők közül sokan bruttó 300.000 Ft-ot sem keresnek, ahogy tegnap megtudtuk a vízműveknél minimálbérért dolgoznak az emberek míg a vezetők bére kiemelkedő.

Ezt a kérdést kell először tisztázni, mert a költségvetés értékrend nélkül egyszerű osztogatás, pénzszórás egy ember kénye kedve szerint.

Milyen ember az, aki a válság idején 200.000 milliós közpénzből gyepet cserél, pályafűtést intéz? Mikor készült a stadion, amikor az átadáskor milliókból épített libalegelőként gazosodó pályát kétszer kellett megcsinálni?

Milyen ember az, aki megalomán 1,2 milliárdos közbringa éves sim kártya és APN költségeire 33,5 milliót vesz el az itt élők pénzéből? Mi a teljes éves költsége az elhibázott megalomán pénzszórásának, amit az itt élőkkel fizettet meg? Mennyivel nő ez az összeg március 1-től a telekommunikációs cégek inflációkövető díjemelése (14,5%) miatt?

Milyen ember az, aki 67 milliót kidob az ablakon újabb görp amely posványos víz vesz körül, de a mellette lévő járdát évtizedek óta nem képes megcsinálni, ami a temetőbe vezet?

Megszokhatták az itt élők, hogy konkrét válaszokat, számon kérhető ígéreteket nem kapnak, így a válasza a miniszterelnök felütésével helytálló lesz végre.

Miért nem hozza nyilvánosságra a menedzsment tervet, amelyet a 840 milliós támogatáshoz leadott? Milyen megszorításokat és ingatlaneladásokat tartalmaz?

Mennyivel kevesebb gáz fogyott a tavalyihoz képest az eddigi számlázott fűtési szezonban az önkormányzati szektorban?

Magyarországon miért a legmagasabb az élelmiszeráremelkedés, és miért nyerészkedik az állam az alacsony jövedelmű magyarokon a 27%-os ÁFÁ-val? Hány vállalkozás ment tönkre Kaposváron a gazdasági válság alatt az alacsony jövedelmek értékvesztése miatti keresletcsökkenés okán?

Az önkormányzati holding és tagvállalatai vezetőinek, hogy alakult az elmúlt válságokban a bére? Mennyi plusz forrást kell az itt élők pénzéből a cégekbe pumpálni újból?

A sporttámogatásoknál mi az arány a kiemelt négy sportegyesület és az itt élők szabadidős sportolására szánt összeg között? Valóban 400 millió és 10 millió ez a két szám? Kiemelt sport egyesületek közül mind a négyet tudjuk finanszírozni változatlanul, míg a várost sötétségbe borítja?

Fenntartható-e a jelenlegi önkormányzati költségvetés úgy, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításával visszaélve az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényt kormányrendelettel írták felül? Erre az előző állampárti diktatúrában sem volt példa? Az úgynevezett választásokon létrejött népképviseleti szerv, amely a Párt érdekeit szolgálta és semmi köze nem volt a demokráciához a költségvetést és a zárszámadást törvénnyel fogadta el.

Az illetményalap-emelés I. félévre, hány %-os béremelést jelent mennyi a legalacsonyabb és a legmagasabb emelés mértéke?

Az illetményalap-emelés II. félévre, hány %-os béremelést jelent mennyi a legalacsonyabb és a legmagasabb emelés mértéke?

A 2022-ben általam javasol 27,7%-os béremelés nem támogatta helyette 12%-ot szavaztatott meg, ez hány százalékos reálbér csökkentést jelent eddig a Városházán dolgozóknak az elmúlt 5 évben, míg a városvezetők 30%-os visszamenőleges emelést kaptak a pártjuk jóvoltából?

Hogy áll a többi önkormányzati dolgozó bére, óvónők, bölcsődei nevelők, dajkák, szociális-, egészségügyi-, sport-, és kulturális szférában dolgozók, a buszsofőrök és más közszolgáltatások területén dolgozók? Mennyi az egyes cégek legalacsonyabb és legmagasabb fizetése, mekkora a különbség, hogy alakult ez az évek során? Az egyes ágazatokban mennyivel csökkent a bérek reál értéke? Magyarországon a zsíros kenyér ára ment fel a legjobban? A rakott krumpli, a túrós tészta drága ételnek számít.

Mennyit költünk 2023-ban utakra, járdákra, közműhálózat korszerűsítésre?

Mennyi lámpát kapcsoltatott le eddig, mennyi várható? A ki- és visszakapcsolás költségeit kérvényezte az államtól, aki elrendelte a 25%-os csökkentést? A kisebb Eger (51.168 fő 2021-ben) 929 millió miért kapott nagyobb támogatást, mint Kaposvár (59.777 fő 2021-ben) 840 millió?   Az egy főre jutó iparűzési adóerő-képesség milyen a két városban? Van-e a menedzsment tervben ingatlan eladási lista melyek ezek?

Az otthoni szakápolást a civilekre bízta és kirúgta az ápolókat, a DIGITÁLIS központ 3 munkavállalója esetén önkormányzati pénzből fizetne? Miért van kettős mérce?

Az otthoni szakápolásra a civileknek 1.250.000 Ft-ot adott 5 hónapra az önkormányzat, most egész évre 3 millió szerepel, mi indokolja a támogatás csökkentését?

 

„A 2023. évi kormányzati energiaár támogatást a gazdasági társaságok veszteség minimalizálására fordítjuk.”

Miért nem kapnak ebből a kompenzációból az itt élők közvetlenül, hiszen változatlan hozzájárulásuk mellett sötétben botorkálnak, szemetes, szennyezett levegőjű utcákon, amely vagyoni helyzettől függetlenül mindenkit érint, valamint az energiaáremelés minden termékbe beépül, így az önkormányzat, illetve cégei által felemelt díjakban pl. piaci asztalbérleti díjemelés, amit az itt élők fizetnek meg a magasabb árakban.

A cégek válság előtt is, most is veszteségesen működnek, milyen átvilágítás intézkedési terve alapján, mit hajtottak végre? Mennyi a Holding és tagvállaltok vezetőinek havija? Mennyivel emelkedett tavaly és az idén? Mennyi külön személyi kifizetést vettek fel? A tömegközlekedés reklámok nélküli üzemeltetése sehol nem működik, miért az itt élők pénzéből akarnak csak fennmaradni a cégek? Milyen bevételi forrásokról mondtak még le?

 

2022-ben 106 millió az udvartartásra (polgármester, három helyettes és a megbízottak) évente ennek fényében ezek a szociális terület hasonló mértékű emelése nagyon túlzottan alacsony? További a tervezett összeg felénél többel emelhető (66 millióval) a szociálpolitikai kiadás két alpolgármester és a megbízottak menesztésével.

„A gazdasági társaságok közül a legnagyobb mértékben a KAVÍZ Kft érintett az energia díjak emelkedése miatt, a várható vesztesége 1,8 Mrd Ft, amelyet Önkormányzatunk már nem tud finanszírozni. Így javasoljuk több nagyvároshoz hasonlóan a víziközmű- vagyon térítésmentes átadását az Állam részére és ezzel egyidejűleg a víziközmű szolgáltatás ellátási kötelezettségének átadását is. A költségvetésben már nem számolunk a víziközmű bérleti üzemeltetési díjbevételével és ezen forrásból megvalósuló közmű beruházásokkal és felújításokkal.”

„A vízi-közmű felújítások és beruházásokra nem tervezünk kiadást a várható állami ingyenes tulajdonba adás miatt, abban bízunk, hogy a vízi közmű és a szennyvízcsatorna hálózat műszaki állapotának fenntartásához szükséges 60 milliárd Ft összegű felújítás az átadást követően a lehető leghamarabb megkezdődik.”

Mihalecz, Perlaki képviselők 260.000 Ft-os 2019ben 30%-kal emelt tiszteletdíja mellett a FEB tagságért szerepeltetett havi 70 ezer forintos juttatása tovább marad, Csutor 820.000 tanácsnok úr munkahelyét és fizetését nem érinti rövid távon az átadás? Nekik mi a véleményük a tulajdonváltásról?

 

A háború előtti szint alá ment a gáz világpiaci ára? Mi van a 27%-os ÁfÁ-val és a rendszerhasználati díjjal? Mit mondott a miniszterelnök?

Ursula megadta a választ a gáz világpiaci árára? a háború előtti szint alatt van?

Az állam 25%-os energiafogyasztást írt elő az önkormányzatoknak. A közvilágítás le- és visszakapcsolás költségét átvállalta az állam? 

„2023. évben előkészítjük és megtervezzük az uniós források megnyitásával tervezetten elinduló beruházásainkat. Ezért a céltartalékban 200 millió Ft összegű tervezési és beruházások előkészítését biztosító keretet tervezünk. A folyamatban lévő beruházásokat befejezzük, a Deseda kemping fejlesztését, a szentjakabi romok rekonstrukcióját, a Kaposvári Lamping József Technikum és Szakképző Iskola, a Kaposvári SZC Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum és a Takáts Gyula Vármegyei Hatókörű Városi Könyvtár 2022. évben megkezdett energetikai korszerűsítését, a Dorottya ház átalakítását, valamint az Irányi utcai bölcsőde építését.”

 

Céltartalékban 200 millió Ft összegű tervezési és beruházások előkészítését biztosító keretet tervezése kapcsán, mennyi az eddigi meg nem valósított tervek költsége eddig, amióta van nyilvántartás? A bizottsági ülésen a Közgyűlésre ígértek választ.

A Dorottya ház 1,2 millárdos költségén felül, mit akar még átalakítani, amikor el sem indult még semmi? Mikor nyit a vendéglátóipari egység, ami bevételt hozhatott volna két év alatt? Most mindenki bezár a szegénység miatt, nincs vevő. Mit terveznek a Dorottya ház büfével?

„Az intézményeink és a város útjainak felújítására jelentősebb, 500 millió Ft-os keretösszeget tervezünk, amelynek forrása a 2022. évi tartalék összege.”

„2023. évben az áthúzódó kiadásokkal, az új intézményi energetikai pályázatainkkal, valamint a céltartalékban tervezett keretekkel együtt felújításokra (intézményi lakás- és nem lakás célú ingatlanok út-, híd-, járda) közel 4,2 milliárd Ft-ot fordítunk.”

A szakma ad javaslatot az útfelújításra, mennyi összeg jut erre az 500 millióból és hol?

„A keleti ipari parkban folytatódik a Şişecam üveggyár építése, a Gidrán páncélozott harci járművek gyártása megindul, amelynek helyszíne szintén a keleti ipari parkban lévő Inpark területe.”

Melyik nap kezdenek dolgozni a munkavállalók? Az „indul” szó a polgármesteri eddigi kijelentések alapján nem hiteles. A háztartási használt sütőolaj begyűjtése 8 éve lila köd csak, nem valóság.

„A keleti ipari parkban Óbudai Egyetemmel közösen létrehozandó tudományos és innovációs park tervezése már elindult. A beruházás keretében négy csarnok kerül megépítésre, amelyekben a jelenlegi elképzelések szerint - egyebek mellett - festékanyagokkal, szóróeljárásokkal, fémmegmunkálással, környezetszennyező anyagok újrahasznosításával kapcsolatos, valamint hadiipari technológiai kutatások és fejlesztések valósulnának meg.”

Konkrétan milyen környezetszennyező anyagokat akar idehozni és feldolgozni?

Hol a környezetvédelmi hatástanulmány?

Javaslom a környezetszennyező anyagok újrahasznosításával kapcsolatos környezetvédelmi hatástanulmány azonnali közzétételét és lakossági fórum összehívását, ahol független szakértők is részt vesznek a média-nyilvános eseményen.

„2023-as év megpróbáltatásai ellenére továbbra is célunk, hogy 2030-ra Kaposvár az egyik legegészségesebb város legyen, ennek keretében áprilisban megnyit a Kaposvári Egészség Központ, ahol a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórházzal közösen a panasz- és tünetmentes kaposvári lakosság számára biztosítjuk az életkorhoz és kockázathoz kötött egészségmegőrző szűréseket és egyéb közösségi egészségfejlesztési programokon való részvétel lehetőségét.”

 

Melyik napon indulnak végre az évek óta ígérgetett szűrővizsgálatok? A covid miatt, most a fűtési idény miatt halogatja, hány embert lehetett volna ez idő alatt szűrni? A sportolni vágyó társaságok pl, teremfoci egyik helyen sem fogadják télen az energiaáremelkedés miatt, még akkor sem, ha kifizetik, még a külső pályák használatához sem járulnak hozzá az intézmények, miért van ez így, mit tett ebben az ügyben a város?

„A városi létesítmények energia felhasználásának csökkentését célzó beruházásokra a céltartalékban 1 milliárd Ft keretösszeget különítünk el. „

Milyen beruházások ezek? A geotermikus kutatásnak mi az összegzése? Hol érhető el a tanulmány?

Javaslom a városi létesítmények energia felhasználásának csökkentését célzó beruházások hatástanulmánnyal megalapozott tervének közzétételét.

„Az önkormányzati működési bevételek közel 50 %-t jelentik a helyi adó bevételek, amelyek közül a legmeghatározóbb az iparűzési adó. A kormány 2020 decemberében hozta meg a kkv-k 2021-es adóévben keletkező iparűzési adófizetési kötelezettségét megfelező döntését, majd tavaly év végén ezt az adókedvezményt kiterjesztette 2022-re is. Mindkét évben a vállalkozásoknál maradt forrást a kormány kompenzálta Önkormányzatunknak. Eddig 622 millió Ft ellentételezést kapunk, számításaink szerint a 2022. évi adóelszámolást követően további 178 millió Ft-os összeggel kalkulálunk.”

Mi értelme van a késleltetett utalásoknak az állami likviditás? Fordult-e az MJVSZ az AB-hoz? Ez súlyosan sérti az Alaptörvényben foglalt gazdálkodási szabadságunkat.

53-al kevesebb az óvodás? Újabb csoport összevonás várható? A diák és tanár tüntetésen elhangzott, hogy csak délig van óvodapedagógus a gyerekekkel utána csak gyerekmegőrzés van, ez valós és marad?

„1 fő WHO koordinátor”

Ki Ő, mi a végzettsége és a bére? Mit csinál?

„Folytatjuk a donneri rehabilitációs programot, valamint tervezünk a Kaposvári Turisztikai Marketing Nonprofit Kft. 2023. évi pénzbeli betétjével, emellett tervezési feladatokat tartalmaznak a felhalmozási kiadások 22. sz. melléklete.”

Mit csinált a cég? Mikortól működik ténylegesen? Mennyi időre, milyen díjazást kapott az ügyvezető? Hány alkalmazott van? Mi a bérük?

Minden évben készül az illetményalap és illetménykiegészítés számítás, miért nem kaptuk meg idén sem? Miért kell ezt külön kérni, így nem lehet felelős döntést hozni. 7,5%, majd félévkor ismét 7,5%? Mennyi lenne az infláció követő béremelés alapján az illetményalap, az mennyibe kerül? Tavaly 12%-os emelés előtte évben semmi ezzel kompenzálva mennyi lenne az infláció követő illetményalap?

Pécs, Érd és Szombathely polgármestere nem veszi fel a drasztikus áremelkedések és a bérek, nyugdíjak értékvesztése idején a milliós fizetéshez több százezres emelést? Önök felveszik a milliós fizetés mellé adott több mint 300.000 Ft-ot?

Hozzászólás:

KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2023. évi költségvetési rendelete megalkotásáról és a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Kiegészítő határozati javaslati pontok:

…. A Közgyűlés az állam által Kaposvárnak adott 840.140.279 Ft energiaáremelkedés miatti támogatásából minden kaposvári háztartásnak 10.000 Ft-ot biztosít.

Felelős: Szita Károly polgármester

Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató

Határidő: 2023. február 1.

Ahogy a járvány alatt maszkot kapott minden háztartás, most a drasztikus energiaáremelés miatti élelmiszeráremelések miatt. Az itt élők sötétben botorkálnak, mert a közvilágítás közel felét lekapcsoltatta a polgármester, több épületet lezárt a fűtési szezonra. A polgárok fizetnek az önkormányzatnak, mint eddig, de most nem kapják meg érte azt, amit korábban, így az állami kompenzációból nekik is jár. Ezért javaslom, hogy a Közgyűlés az állam által Kaposvárnak adott 840.140.279 Ft energiaáremelkedés miatti támogatásából minden kaposvári háztartásnak 10.000 Ft-ot biztosítson. Nem csupán a városi vezetők milliós haviját kell megemelniük fejenként havonta több mint 300.000 Ft-tal, amelyhez még kapnak 260.000 Ft cafetériát, ingyenes éves parkolóbérletet, a háztartásoknak is jár egyszeri 10.000 Ft az állami támogatásból. Ezt a pénzt az itt élők kapták a kormánytól nem kell, hogy a cégháló ezt is elnyelje, amely válság előtt is folyamatosan a költségvetésből lett kisegítve.

 

…. A Közgyűlés a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármesterek számát egy főben korlátozza illetményét a Mötv. 80.§. (1) bekezdése szerint 2022. december 1. napjától a polgármester illetményének 70%-ában, havonta 910.000, - Ft-ban állapítja meg, költségtérítése a Mötv. 80.§. (3) bekezdése alapján havonta 136.500, - Ft. Összesen 1.046.500 Ft.

Felelős: Szita Károly polgármester

Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató

Határidő: 2023. február 1.

….kiegészítő határozati javaslat

A javaslat időszerűsége, hogy a 2023. évi költségvetés az itt élők költségvetése, az itt élők és ne a 2024. évi választási költségvetésére tartalékoló polgármester biztonságos újraválasztásának költségvetése legyen. Míg 2022-ben visszamenőleg emelte meg január 1-től az alpolgármesterek milliós haviját 30%-kal, több mint 300.000 Ft-al havonta, fejenként a Közgyűlésben többséggel rendelkező párt és egy másik párt képviselői. A kiugróan magas ez évi összeg csökkentése - amely még így is milliós havit jelent majd - visszamenőlegesen nem állapítható meg a 2023. január végén tárgyalandó következő évi költségvetéskor.

A polgármester az állam embere, mivel az állapítja meg a bérét és nem az önkormányzat. Az ördögi rendszer úgy lett kitalálva, hogy a kaposváriak fizetik ki! Mivel az állam embere hozzá nem nyúlhatunk, de az egyre szaporodó helyettesei béréhez igen.

Ha maradna a fizetési plafonjuk akkor a 3 alpolgármestert

fejenként 1.345.500 Ft/hó, azaz

havonta plusz 301.930 Ft illetné meg továbbra is.

 

…. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy az éves költségvetési rendeletben javasolt illetményalaphoz készítsen elemzést az előterjesztés részeként bemutatva az illetmények vásárlóértékének alakulását. Összehasonlítva a Kormányhivatalban, Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Megyei Igazgatóságán megállapított bérekkel. Az elemzés alapján szerepeltesse az illetményalap változásának szükséges mértékét megjelölve annak forrását, biztosítva a Közgyűlés megalapozott döntését.

Felelős: Szita Károly polgármester

Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató

Határidő: 2023. május 1.

…. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy készítsen előterjesztést, amely tartalmazzon elemzést a hivatali bérek utóbbi 10 évben való alakulásáról, annak értékállóságáról az árváltozások összehasonításában.

 

Felelős: Szita Károly polgármester

Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató

Határidő: 2023. május 1.

…. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése azon önkormányzati szférában (intézmények, hivatal, gazdasági társaságok) dolgozók részére, akik a garantált bérminimum plusz 10% vagy az alatt keresnek nettó 20.000 Ft inflációs bérkiegészítést állapít meg havonta, melyet minden hónap 15. napjáig utal ezen jövedelemmel rendelkezők számára.

 

Felelős: Szita Károly polgármester

Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató

Határidő: 2023. február 1.

…….. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatal azon dolgozói számára dolgozzon ki bértáblát, akiknek a jövedelme nem a köztisztviselői illetményalap alapján képződik és terjessze a Közgyűlés elé. A bértábla elfogadásáig a rendkívüli megélhetési válság miatt inflációs bérkiegészítést állapítson meg a legalacsonyabb bérekkel rendelkezők számára, egyeztetve a dolgozói érdek-képviselettel annak összegéről és formájáról.

Felelős: dr. Csillag Gábor jegyző

Közreműködik: Balogh Beáta igazgató

Határidő: bértábla kidolgozása 2023.02.01., inflációs bérkiegészítés: soron kívül

 

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

…/2023. (…..) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben foglaltakra, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 111. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

23. § A Közgyűlés a 2023. évi központi költségvetésről szóló 2022. évi XXV. törvény 65. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap összegét 55.900 Ft-ban állapítja meg.

24. § A Közgyűlés a 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 65.§. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap összegét 60.100 Ft-ban állapítja meg.

29. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép

hatályba, rendelkezéseit a költségvetési év egészére kell alkalmazni.

(2) A rendelet 24. §-a 2023. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a rendelet 23.§-a hatályát veszti.

 

Kaposvár, 2023. január 26.

                        Szita Károly                                                   dr. Csillag Gábor

                        polgármester                                                              jegyző

2022. szeptember 22-én elmondott interpellációm: „Polgármester úr a hivatalban egy ötéves bérfejlesztési programot jelentett be az év elején. Ezzel még nem találkoztak. A vezető felelősséggel tartozik a vele dolgozókért. Eltelt 9 hónap megszületett végre az ötéves bérfejlesztési program? Az alacsony jövedelmű dolgozóknak megélhetési problémái vannak. Terveznek-e inflációs bérkiegészítést? Sok dolgozó figyeli a válaszát.”

Erre az alábbi választ adta: „amennyiben megszületik a megállapodás a minimálbér összegéről, úgy valamennyiük bére felülvizsgálatra kerül. Erre várhatóan decemberben kerül sor.”

Az előterjesztés tárgyalása során nem tapasztaltam jelentős változást az arrogáns csak a vezetői bérek kiugróan magas – az alpolgármesterek 30%-os, a milliós havijuk fejenként több mint havi 300.000 Ft-os emelése mellett, ami 2022. január 1. napjára visszamenőleges volt - 2022. évi emelése és a dolgozók jövedelmének – illetményalap 12%-os 2022. évi és 2023. január 1-től 7,5%, július 1-től 7,5% korrekciója -elértéktelenedése terén, ezért az alábbi javaslatokat teszem az itt élők képviseletében. A KSH 2022.évre 14,5%-os inflációt mondott, amelytől magasabb az alapvető termékek emelése, egyes termékeknél 50% feletti kenyér, zsír, wc papír. Az EU-ban itt a legmagasabb az infláció.

„Az illetményalap összege 38 650 Ft 2008. és 2018. között. Az önkormányzati választások közeledtével 2018-ban 40.000 Ft-ra, majd 2019-ben 46.380 Ft-ra emelte a Közgyűlés. Legutóbb 2022. évben 52.000 Ft-ban állapította meg, amely 12%-os emelést jelentett. A jelenlegi inflációval a pénzromlás miatt a köztisztviselői reálbérek csökkenéséről lehet beszélni. A garantált bérminimum 2008. óta 82.800 Ft-ról 2021-ben 219.000 Ft-ra emelkedett, 2022-ben 260.000 Ft, 2023-ban 296.400 Ft.”

Látványosan leszakadtak a köztisztviselői bérek. A köztisztviselőknek szigorú összeférhetetlenségi és etikai szabályoknak kell megfelelniük, a pártatlanság érdekében nem vehetnek részt politikai szerepvállalásban és a közösségi hálón, sajtóban sem nyilvánulhatnának meg szabadon, tartaniuk kellene magukat az etikai előírásokhoz. Nem vállalhatnak másodállást, csak korlátozott körben a munkáltató engedélyével. Megélhetési forrásuk az illetményük, amely jelenlegi szinten a súlyos gazdasági válság miatt a pénz értékvesztése okán veszélyezteti családjuk megélhetését. Az elszabaduló árak, a forint árfolyamának esése és kamatemelési döntés miatt a hiteltörlesztő-részletek is vállalhatatlan mértékben megugrottak.

 

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

…/2023. (……) önkormányzati rendelete

a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) - (4) bekezdésében és 237. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.§ Az illetménykiegészítés mértéke 2023. évben a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 40 %-a, középfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 20 %-a.”

  1. §

 

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2023. január 1. napjától kell alkalmazni lép.

 

Kaposvár, 2023. január 26.

 

Szita Károly                                                                          dr. Csillag Gábor

polgármester                                                                                      jegyző

 

 

 

Indokolások

 

Indokolás

 

……Az illetménykiegészítés korábbi szintjének visszaállítására tett rendeletmódosító javaslat

Előzmény: 2019. november 28-i Közgyűlésen javasoltam, hogy az illetménykiegészítés mértéke 2020. évben a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 40 %-a, középfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 20 %-a legyen. A testület 5 igen 9 nem és 3 tartózkodással nem támogatta, hogy a Városháza köztisztviselői visszakapják a korábban általam kiharcolt illetménykiegészítés mértékét. A polgármesterhez hű képviselők sem voltak egységesek, mivel a 12-ből csak 8 volt a polgármesteri javaslat mellett. (17 képviselő vett részt, mivel egy mandátum kiadása még jogorvoslati szakaszban volt)

A Városháza köztisztviselői korábban a felsőfokú végzettségűek 40%, míg a középfokúak 20% illetménykiegészítésre voltak jogosultak, ezt a mértéket fokozatosan vezette be az önkormányzat. Amely az átmeneti időben kevesebb bért jelentet, mint más szervezeteknél.

 

Tehát egy felsőfokú végzettségű nyugdíj előtt álló 40 év után, bruttó 462.000 Ft esetén havi 307.230 Ft-ot visz haza.

 

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

…/2023.(.......) önkormányzati rendelete

a fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010.(XI.17.)

önkormányzati rendelet módosításáról

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kt.) 15/A. § (1) bekezdésében és 48. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010.(XI.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban R.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A Polgármester írásbeli kérelemre

a) Somogy megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében mandátumhoz jutott országgyűlési képviselő részére mandátuma lejártáig;

b) Országos listáról mandátumhoz jutott országgyűlési képviselők részére mandátumuk lejártáig, amennyiben Kaposváron állandó bejelentett lakóhellyel rendelkeznek;

c) Kaposvár Megyei Jogú Város önkormányzati képviselői, polgármestere, alpolgármestere részére a megbízatás lejártáig;

d c) Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jegyzője, aljegyzője, főmérnöke, igazgatói, irodavezetői, főépítésze részére a közszolgálati jogviszonyuk fennállásáig;

e d)12 Kaposvári Parkolási Kft. ügyvezetője és az általa kijelölt munkatársa részére foglalkoztatási jogviszonyuk fennállásáig;

f e) Kaposvár Megyei Jogú Város egészségügyi ellátásában területi ellátási kötelezettséggel foglalkoztatott felnőtt és gyermek háziorvosok és fogorvosok részére a területi ellátási kötelezettség fennállásáig, továbbá a város egészségügyi ellátásában kiemelkedő szerepet betöltő orvosok részére;

g f) Kaposvár Megyei Jogú Város védőnői szolgálatában működő védőnők részére a szolgálat fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén;

h g) Kaposvár Megyei Jogú Város háziorvosi ellátásához kötődő otthonápolási feladatokat ellátó egészségügyi dolgozók részére az ellátási kötelezettség fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén;

i h) Somogy Megye Közgyűlésének Elnöke részére;

j i) Kaposvár városban kiemelkedő jelentőségű gazdasági, közigazgatási, kulturális, valamint szolgáltató tevékenységet végző személy, vagy szervezet részére a Polgármester egyedi hozzájárulása alapján összesen 30 db egy gépkocsira vonatkozó, a 14. §-ban foglaltak szerint megújítandó, a Kontrássy közi parkolóház és III. övezeti mélyparkoló kivételével a város minden fizetőparkolójába érvényes díjmentes parkolási jogosultságot adhat.”

2.§

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Kaposvár, 2023. január 26.

            Szita Károly                                                              dr. Csillag Gábor

polgármester                                                              jegyző”

Indokolás

Az államnak benyújtott menedzsment terv része a kiadások lefaragása és a bevételek nővelése, így a Közgyűlés tagjainak ingyenes, itt élők pénzén való parkolásának megszűntetése már tovább nem halogatható. Erre nyolcadik alkalommal nyújtom be rendelet-módosításomat.

2021.11.25-i Közgyűlésre benyújtott interpellációmra adott polgármesteri válasz:

„Szita Károly polgármester Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010. (XI. 17.) önkormányzati rendelet alapján az adatközlés időpontjában, Nagy Attila, Torma János, Kárpáti Tímea, Perlaki József, dr. Giber Vilmos, Szép Tamás Czimmermanné Németh Andrea, dr. Pintér Rómeó, Borhi Zsombor és Dér Tamás Felder Frigyes és Pintér Attila rendelkezik díjmentes parkolási jogosultsággal. Elvárja, hogy két képviselő visszaadja. A két országgyűlési képviselő: Gelencsér Attila és Mátrai Márta. A Somogy Megyei Közgyűlés elnöke a rendelet 11.§ (1) i. pontja alapján jogosult díjmentes parkolásra. A Csiky Gergely Színház szolgálati lakásaiban tartózkodási hellyel rendelkező színészek nem közszereplők, ezért nevük nyilvánosságra hozatala személyiségi jogot sért. A színházunkban évtizedek óta szereplő színészekről és egy jelmeztervezőről van szó, összesen három fő. Kiemelkedő kulturális és szolgáltató tevékenységük miatt a Kaposvári Püspökség és a KÖTÉL egyesület rendelkezik díjmentes parkolási jogosultsággal. 2021. november 16-a óta pedig a Somogy Megyei Mentőszervezet 4 db COVID tesztelő autója kapott ilyen jogosultságot.” (Közgyűlési jegyzőkönyv 2021.11.25.)

A Közgyűlés tagjainak kaposvári adófizetők pénzén ingyenesen parkolók kérelmezési jogosultságát azonnali hatállyal szüntesse meg, mivel erkölcstelen saját maguknak privilégiumot biztosítani, arra csak a választópolgárok jogosultak helyi népszavazáson. Ha kiváltságokat szeretnének a szolgálat helyett forduljanak a néphez, akit képviselnek és kérjenek.

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

../2023. (….)

önkormányzati rendelete

a helyi népszavazásról szóló 25/2014. (VI. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A helyi népszavazásról szóló 25/2014. (VI. 16.) önkormányzati rendelet 1.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.§ (1) Helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhet.

(2) A Közgyűlés a következő döntéseknél kötelezően kikéri a választópolgárok véleményét:

a) a lakosság egészét terhelő pénzügyi kötelezettség-vállalása, amely a kötelező és az önként ellátott feladatok finanszírozását veszélyezteti,

b) a helyi közszolgáltatások tulajdonosváltása,

c)  a környezetet terhelő beruházások indítása, továbbá

d) a képviselők önmagukra hozott kedvezménye.”

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kaposvár, 2023. január 26.

 

                                      Szita Károly                                                    dr. Csillag Gábor

                                      polgármester                                                          jegyző

 

indokolás

A költségvetési előterjesztés az alábbi alapelvet rögzíti:

„AZ IDEI ÉV ARRÓL IS SZÓL, HOGY BIZTONSÁGBA TUDJUK A JÖVŐNKET. MEGVÉDJÜK, AMI A MIÉNK. AMIÉRT MEGKÜZDÖTTÜNK, AMIÉRT MEGDOLGOZTUNK.” Erre akkor van esélyünk, ha ezt rendeletben fogalmazzuk meg. Rögzítve, hogy a Közgyűlés a következő döntéseknél kötelezően kikéri a választópolgárok véleményét: a lakosság egészét terhelő pénzügyi kötelezettség-vállalása, amely a kötelező és az önként ellátott feladatok finanszírozását veszélyezteti, a helyi közszolgáltatások tulajdonosváltása, a környezetet terhelő beruházások indítása, továbbá a képviselők önmagukra hozott kedvezménye.”

A polgármesternek stabil többsége van a Közgyűlésben, így nem mondhat nemet a bérét megállapító állammal szemben. Azonban az itt élők népszavazással még ellenállhatnak. Az önkormányzati cég gazdálkodásába durván beavatkozó állam lehetetlenné tette először a helyi vállalkozást, most pedig befejezi a szisztematikus államosítást. A 10 évvel ezelőtt államosított iskolákat már tönkre tette egy éve tartanak a diák megmozdulások, a tanári engedetlenség, ilyen az önkormányzati fenntartás alatt nem fordult elő.

A vízi közmű és a szennyvízcsatorna hálózat műszaki állapotának fenntartásához szükséges 60 milliárd Ft összegű felújítás, amely az állam beavatkozása miatt tornyosult fel, nincs garancia arra, hogy nem romlik tovább az állapota és az állam valóban elvégzi. A helyieknek semmilyen ráhatásuk nem lesz.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Fenti jogszabály ad felhatalmazást az önkormányzatnak jogalkotásra.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.  Ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján a választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A Mötv.41. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.  Ugyanezen szakasz (2) bekezdése a) - d) pontjai alapján nem lehet helyi népszavazást tartani: a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. Az Nsztv. 33. § bekezdése alapján a képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.

Az Nsztv. 34. § (1) bekezdése a) - c) pontjai alapján helyi népszavazást kezdeményezhet: a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

Tájékoztatta a Közgyűlést, hogy a rendelettervezetet 2:4 arányban a Jogi Bizottság nem támogatta, a javaslattal kapcsolatos kérdés, ellenérv nem hangzott el. Kérte a testületet, hogy tárgyalják meg a kérdést és fogadják is el azt.”

Indítványom, mely szerint helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett az alapján terjesztettem be, hogy a maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%.

           

A népszavazási eljárás alatt minden oldal pro és kontra kifejtheti érveit, a választópolgár a döntéséhez információkhoz juthat. A döntést követően pedig békességben folyhat a beruházás vagy a lakossági igénynek megfelelő másik fejlesztés kezdődhet. Hat alkalommal próbáltam elérni, hogy a képviselők maguk számára rendeletben ne határozzanak meg ingyenes parkolást. Saját érdekükkel képtelenek szembe menni a képviselők, ezért, ha a városlakók pénzéből akarnak parkolni kérjék azok döntését, hogy kifizetik-e. Amennyiben a választóikat meg tudják győzni, hogy azok kifizessék a város egész területén a parkolásukat, akkor erkölcsi kérdés nem merülhet fel velük szemben, addig azonban igen.

  1. Előterjesztés Kaposvár Településrendezési eszközeit érintő döntésekről

Kérdés:

Hozzászólás:

  1. Előterjesztés a vármegyei hatókörű kulturális intézmények alapító okiratának módosításáról     

Kérdés: Miért nem egy átvezetési szabállyal történt a módosítás, hogy ne kerüljön pénzbe? Miért a rendszerváltás után 2023-ban a legnagyobb gazdasági válság közepette dobunk ki erre pénzt? Van a megye és a vármegye meghatározása között különbség? Kaposvár Vármegyei Jogú Város lesz vagy marad megyei, szabad királyi stb.?

A legutóbbi módosításkor a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonnyá alakult át. Mennyivel kaptak több fizetést? Mi a dolgozók véleménye? Jobban jártak, hogy már nem közalkalmazottak? Brüsszelnek akar megfelelni az állam, hogy úgy tűnjön egyre kevesebb állami alkalmazott van?

Hozzászólás:

  1. Előterjesztés a Kaposvári Turisztikai Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megválasztásáról

Kérdés: Mi az oka az ügyvezető távozásának? Miért nem írtak ki pályázatot az új ügyvezető személyére? Az ágazatban dolgozó idegenforgalmi végzettséggel rendelkező személyek, miért nem jöhetnek számításba?

Hozzászólás:

Javaslom külön szavazzon a Közgyűlés az egyes határozati javaslati pontokról. A Turisztikai Kft. ügyvezetőjének, a polgármester vejének távozása, akit a nyilvánosan közvetített rendes ülés előtt egy nappal szavaztatott meg a Közgyűlési többséggel. Az indulás óta még egy év sem telt el. Javaslom, hogy a határozati javaslati pontokról külön szavaztasson. Lelépő kezdőknek nem szokás külön határozatban hálálkodni különösen, hogy a frakció tagja is kikérte magának, hogy turisztikai stratégia bizottsági tárgyalásain meg sem jelent. Az ágazatban dolgozók és a kaposváriak felé bocsánatkéréssel tartozik a polgármester após.

 

  1. Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képező víziközmű vagyon és ahhoz kapcsolódó feladatellátási kötelezettség Magyar Állam részére történő átruházásáról

Kérdés:

Mikor adott ki a polgármester szándéknyilatkozatot a tárgyalás során a víziközmű-vagyon ingyenes átadásáról? Miért nem tájékoztatta erről a Közgyűlést önként, miért csak kérdésemre ismerte el tettét? Mikor hozza nyilvánosságra a szándéknyilatkozatot? Mi annak a tartalma?

Mennyi a piaci értéke a Polgármester által ingyenesen átadni kívánt előterjesztésben szereplő vagyonnak, amely jelenleg az itt élők tulajdona?

Ki és mikor végezte az értékbecslést, azt miért nem tartalmazza az előterjesztés? Miért nem nyilvános?

2022.11.24. Polgármester interpellációmra a következő választ adta: „A Kavíz vesztesége 400 millió forint lesz úgy, de elengedték a 200 millió forint bérleti díjat. Ez a bérleti díj arra szolgált, hogy a víziközműves karbantartási munkákat el tudják végezni, de fontosabb volt, hogy működjenek és vizet tudjanak szolgáltatni. Ez országos helyzet. 2013 óta van befagyasztva a víz ára, de a költségek nőttek. Ebből következik az, hogy a veszteségük 400 millió forint lesz, a következő évben 2,3 milliárd forint lesz. Ezt kell megoldani. Négy fontos dolog van, amit önmagának állított fel kihívásnak. Az első, hogy biztonságos legyen a vízszolgáltatás, a szennyvíz mindig legyen megtisztítva. A második, hogy továbbra is az ország egyik legolcsóbb közszolgáltatási díjat fizető városa legyen Kaposvár. A harmadik szempont, hogy legyen lehetőség arra, hogy a rekonstrukciós munkák mindig készüljenek el és elinduljon egy víziközmű felújítási program. A negyedik, hogy növekedjen a közszolgáltatásban dolgozók bére. Ezt a négy szempontot tartja fontosnak, amíg ezt nem látja, addig így marad minden, ahogy van.”

Melyik pontokban szerepel a négy feltétel a megállapodásban?

KGY! Miért nem hozta nyilvánosságra a tervezett megállapodás egészét, a 14 db mellékletben rejlik a lényeg. Enélkül, hogy lehet felelős döntést hozni? Mikor hagyja abba a titkolózást? Miért nem szerepel a szerződéstervezeten pénzügyi és ügyvédi ellenjegyzés?

Előterjesztés „..három, részben vagy egészben Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló víziközmű rendszer üzemeltetését látja el.

• 12. Kaposvár – Juta – Kaposhomok - Zselickislak ivóvíz közmű rendszer (11-20473-1-004- 00-01)

• 28. Kaposvár szennyvíz közmű rendszer (21-20473-1-001-01-10)

• 40.Simonfa - Zselickislak – Zselicszentpál - Töröcske szennyvíz közmű rendszer (22-17491- 1-004-00-11) Ezek mellett a társaság 49 településen lát el víziközmű üzemeltetési szolgáltatást.

Tulajdonosok 55 tulajdonos https://www.kaviz.hu/tulajdonosi-hatter

Név                                                                             Jegyzett tőke (Ft)

  1. Kapos Holding Közszolgáltató Zrt.                   267 160 000
  2. Juta Község Önkormányzata                                 330 000
  3. Zselickislak Község Önkormányzata                       910 000
  4. Kaposhomok Község Önkormányzata                   200 000
  5. Nagybajom Város Önkormányzata                         566 000
  6. Pálmajor Község Önkormányzata                         100 000
  7. Vásárosdombó Község Önkormányzata                100 000
  8. Görgeteg Község Önkormányzata                         100 000
  9. Jákó Község Önkormányzata                                100 000
  10. Simonfa Község Önkormányzata                           100 000
  11. Bőszénfa Község Önkormányzata                          100 000
  12. Zselicszentpál Község Önkormányzata                  100 000

 

Somogyjád Község Önkormányzata által

képviselt önkormányzatok közös tulajdonban

lévő üzletrészei összesen                                                  28 180 947

 

  1. Somogyjád Község Önkormányzata                   2 530 000
  2. Bodrog Község Önkormányzata                            632 000
  3. Alsóbogát Község Önkormányzata                        632 000
  4. Mosdós Község Önkormányzata                         1 513 000
  5. Nagyberki Község Önkormányzata                       757 000
  6. Táska Község Önkormányzata                              883 298
  7. Szenyér Község Önkormányzata                           632 000
  8. Orci Község Önkormányzata                             1 278 000
  9. Büssü Község Önkormányzata                           1 264 000
  10. Baté Község Önkormányzata                                815 000
  11. Nemeskisfalud Község Önkormányzata                852 000
  12. Sántos Község Önkormányzata                             632 000
  13. Szenna Község Önkormányzata                            701 000
  14. Kaposszerdahely Község Önkormányzata             701 000
  15. Taszár Község Önkormányzata                           1 440 000
  16. Somogysárd Község Önkormányzata                1 513 000
  17. Újvárfalva Község Önkormányzata                        384 000
  18. Szentbalázs Község Önkormányzata                       632 000
  19. Cserénfa Község Önkormányzata                           632 000
  20. Várda Község Önkormányzata                               426 000
  21. Magyaregres Község Önkormányzata                  632 000
  22. Somogyaszaló Község Önkormányzata                 632 000
  23. Fonó Község Önkormányzata                                 316 000
  24. Kaposkeresztúr Község Önkormányzat                  632 000
  25. Patalom Község Önkormányzata                            426 000
  26. Magyaratád Község Önkormányzata                      426 000
  27. Mernye Község Önkormányzata                            742 000
  28. Zimány Község Önkormányzata                            852 000
  29. Kisgyalán Község Önkormányzata                         426 000
  30. Szilvásszentmárton Község Önkormányzata          316 000
  31. Kaposújlak Község Önkormányzata                        441 649
  32. Zselickisfalud Község Önkormányzata                  384 000
  33. Patca Község Önkormányzata                                 384 000
  34. Polány Község Önkormányzata                               426 000
  35. Felsőmocsolád Község Önkormányzata                 426 000
  36. Nagykorpád Község Önkormányzata                    426 000
  37. Szabás Község Önkormányzata                               316 000
  38. Szentgáloskér Község Önkormányzata                  426 000
  39. Somodor Község Önkormányzata                           316 000
  40. Ecseny Község Önkormányzata                               426 000

 

Gálosfa Község Önkormányzata

által képviselt önkormányzatok közös tulajdonban lévő üzletrészei összesen                                                                 

                                                                                                      100 000                           

  1. Gálosfa Község Önkormányzata                                40 000
  2. Hajmás Község Önkormányzata                               30 000
  3. Kaposgyarmat Község Önkormányzata                    30 000

Összesen                                                                                 298 146 947

 

„A 40-es számú víziközmű rendszer estében több település is tulajdonos, ezeknél a vagyonelemeknél valamennyi tulajdonos egyöntetű döntése szükséges az átadáshoz.” ” 40.Simonfa - Zselickislak – Zselicszentpál - Töröcske szennyvíz közmű rendszer (22-17491- 1-004-00-11)”

Rendelkezik-e valamennyi átadásban érintett önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazásával? Mi van azokkal a településekkel, akik nem kívánják átadni ingyenesen a víziközű-vagyont?

„A villamosenergia áremelkedés miatt nem tudják az önkormányzatok a KAVÍZ Kft. veszteségét (amely 2023-ban közel 2 milliárd Ft) tovább finanszírozni, így többi nagyvároshoz hasonlóan jeleztük integrációs szándékukat az Energiaügyi Minisztérium felé. Az integrációval az Önkormányzat az őt terhelő ellátási felelősségét az Nemzeti Vízművek Zrt. útján a Magyar Államra ruházza át.”

Melyek ezek a nagyvárosok, amelyek jelezték írásbeli nyilatkozattal az integrációs szándékukat az Energiaügyi Minisztérium felé? Melyek voltak, akik polgármester által aláírt nyilatkozatot tettek és melyek, akik képviselő-testületi határozattal tették ezt? Főváros és megyei jogú városok közül melyek döntöttek eddig az átadásról?

„Az átadással célunk, hogy továbbra is biztosítsuk a minőségi szolgáltatást Kaposvár lakóinak, hogy a több mint egy évtizede rezsicsökkentett árakat megőrizzük és hogy a kaposvári víziközmű rendszer működtetéséhez szükséges 60 milliárd Ft összegre becsült felújítási, rekonstrukciós munkálatok elindulhassanak. Ezek feltételei is az ingyenes tulajdonba adásnak, amely feltételeket érvényesítünk az átadás során.”

A szerződés melyik pontja biztosítja a minőségi szolgáltatást, melyik pont határozza meg ennek pontos tartalmát? Egy évtizede nem engedte az állam emelni az árakat, hihető, hogy ez így marad, ha a cégünket tönkre tette, és elmaradtak a fejlesztések? A kaposvári víziközmű rendszer működtetéséhez szükséges 60 milliárd Ft összegre becsült felújítási, rekonstrukciós munkálatok az állami beavatkozás miatt tornyosultak ilyen magas összegre?

„A vagyon és az üzletrész átadását követően a KAVÍZ Kft. továbbra is működni fog, csak a tulajdonosi kör változik. Az Állam, mint tulajdonos fogja biztosítani a cég feladatellátásához szükséges forrásokat. A társaságban jelenleg alkalmazásban álló valamennyi munkavállaló létszámában és a betöltött tisztségekben nem lesz változás. Középtávon változatlan formában fog működni a társaság és számításaim szerint Kaposvár is tulajdonos marad.”

A szerződés melyik pontja tartalmazza, hogy a dolgozók maradnak és nem szüntetik meg a munkaviszonyukat egy visszautasíthatatlan úgynevezett „közös megegyezéssel”? A Városgondnokság átszervezése úgy nem példa? Melyik szerződési pont alapján, mennyivel nőnek idén a dolgozói bére? 2023-ban mekkora béremelést kaptak a dolgozók?

A szerződés melyik pontja tartalmazza, ahogy polgármester írja: „számításaim szerint Kaposvár is tulajdonos marad.”? Mekkora ez a tulajdoni hányad? Át akarja verni a környező településeket, miután lemondtak a tulajdonukról és újabb megállapodással tulajdonos lesz Kaposvár vagy ők is kapnak tulajdont? A tulajdoni hányad mire jogosít majd fel, megállapíthatjuk a víz- és csatornadíjat, meghatározhatjuk mely közművek, mikor legyenek felújítva? Az új cég várhatóan nyereséges lesz az átadás után?

 

Határozati javaslat: „2. pont Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a „12. Kaposvár – Juta – Kaposhomok - Zselickislak ivóvíz közmű rendszer (11-20473-1-004-00-01)”, a „28. Kaposvár szennyvíz közmű rendszer (21-20473-1-001-01-10)”, és a „40.Simonfa-Zselickislak – Zselicszentpál - Töröcske szennyvíz közmű rendszer (22-17491-1-004-00-11)” víziközmű rendszerek esetében a) a víziközmű vagyon és a víziközműveket működtető eszközök, b) a víziközmű-rendszerek üzemeltetését szerződéses jogviszony alapján ellátó Kaposvári Víz-és Csatornamű Kft-ben fennálló társasági részesedés ingyenes átruházásáról, valamint c) az átruházással érintett víziközmű vagyonhoz tartozó, víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjogának térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéséről szóló jelen előterjesztés 1. számú melléklete szerinti megállapodás tervezetének ismeretében felhatalmazza a Polgármestert, hogy a víziközmű-szolgáltatás biztosítása vonatkozásában fennálló ellátási kötelezettség Magyar Államra történő átruházása érdekében a megállapodást aláírja és az átruházáshoz szükséges jognyilatkozatokat megtegye. Felelős: Szita Károly polgármester Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató Határidő: 2023. június 30.”

A szerződés mellékletei nem állnak rendelkezésre azokat a döntéshozó nem ismerhette meg, ilyen döntés felelősen nem hozható.

Megállapodás

I. 1.2 „Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vktv.) 5/H. §-át a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.”

„ (2) Ha az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon a Vktv. 5/H. § (2) vagy (3) bekezdése, illetve azokhoz kapcsolódóan a települési önkormányzat Vktv. 5/H. § (9) bekezdése szerinti társasági részesedése az államra átruházásra kerül, az átruházás egyben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése szerinti vagyonátadásnak minősül.”

Miért volt szükség az itt élők vagyonának megszerzésénél háborús veszélyhelyzetre hivatkozni? Nem működnek a jogalkotás szervei zavartalanul Magyarországon jelenleg?

Miért nem csupán tulajdonrészt ajánlott fel az önkormányzat az államnak, fenntartva az itt élők döntési lehetőségét?

2.2.1. A jelen szerződés hatálybalépésének napjával Átruházó az Átvevőre ingyenesen átruházza, Átvevő pedig átveszi, és megszerzi a jelen szerződés 2.1. pontjában részletesen körülírt Víziközművek és a Működtető Eszközök tulajdonjogát.

3. A Felek rögzítik, hogy az Átruházó kizárólagos tulajdonát képezi a fenti átruházással érintett víziközmű-rendszer üzemeltetését szerződéses jogviszony alapján ellátó víziközműszolgáltató, a Kaposvári Víz-és Csatornamű Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) 437.170.000 Ft, azaz négyszázharminchétmillió-egyszázhetvenezer Forint névértékű üzletrésze (a jelen fejezetben a továbbiakban: Üzletrész), amely a Szolgáltató törzstőkéjének 93,38 %-át, és a Szolgáltató taggyűlésén leadható szavazatok 93,38 %-át testesíti meg.

Mennyi a piaci értéke a cégnek? Kié a maradék szavazati arány?

(ii) Átruházó kijelenti, hogy az Üzletrészre eső törzsbetét teljes mértékben befizetésre, illetve rendelkezésre bocsátásra került a Szolgáltató részére,

Ez melyik napon történt meg?

IV. Járulékos kérdésekkel kapcsolatos rendelkezések 6. Az ellátásért való felelősség átszállására, valamint a Vksztv. 18.§-ában foglaltakra tekintettel, a Vksztv. 5/H. § (4) bekezdése alapján a Felek rögzítik, hogy a víziközmű- fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a korábbi ellátásért felelős Átadótól nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen az Átvevőre száll. Az Átadó a jelen szerződés aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Kaposvári Víz-és Csatornamű Kft., mint víziközmű-szolgáltató az általa beszedett, de víziközműfejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét az Átvevő részére adja át.

Mekkora a fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összege és kik a befizetők, melyik városrészről?

A kaposfüredi és toponári ivóvízhálózat bővítésre az ott élők befizetése is átkerül az államhoz vagy az önkormányzati bevétel?

V. Az átadás ellentételezése

9. A Felek rögzítik, hogy a jelen megállapodásban rögzített átruházásokra a fenti 1.4. pontban foglaltaknak megfelelően a Vksztv. 5/H.§ (1) – (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel térítésmentesen, nyilvántartási értéken való átvezetéssel kerül sor.

10. A Felek rögzítik, hogy jelen megállapodás tárgyát képező Víziközmű és a víziközmű Működtető Vagyon, valamint a III. fejezet szerinti tulajdonosi részesedés átruházása az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

Mennyi a nyilvántartási érték?

VI. Költségviselés 11. A Felek rögzítik, hogy jelen szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése körében felmerült költségeiket maguk viselik.

Mennyi az önkormányzat és mekkora az állam várható költsége az ingyenes átadással?

VII.

14. Az Átadó kijelenti továbbá, hogy a jelen megállapodás kapcsán átadott vagy átadandóként megjelölt dokumentumok, a megállapodásban és mellékleteiben, továbbá az átadott vagy átadandóként megjelölt dokumentumokban szereplő adatok megbízható, teljes körű információt tartalmaznak.

15. Az Átadó szavatol azért, hogy könyveiben a jelen megállapodással átruházott vagyon helyes értékkel szerepel.

Ez a Közgyűlés számára nem ismert, hogy fogadhatja el így a megállapodást?

                        VIII. Titoktartás

18. Felek rögzítik, hogy üzleti titoknak minősítik az egymás közötti tárgyalások valamennyi részletét, ideértve a szerződés megkötését megelőzően, valamint annak hatálya alatt megtett bármely nyilatkozatot.

Polgármester két közösségi tulajdonról beszélt: önkormányzat és állam. Mind a kettő az itt élőkből áll, az állam esetén valamennyi állampolgár. Ingyenes átadásról van szó, hogy lehet itt üzleti titok?

Hogy lehet minden titkos: az egymás közötti tárgyalások valamennyi részlete, ideértve a szerződés megkötését megelőzően, valamint annak hatálya alatt megtett bármely nyilatkozat üzleti titok?

                              23. A Feleket a titoktartási kötelezettség véghatáridő nélkül köti.

Soha nem derülhet ki?

IX. Kapcsolódó eljárások 26. Az Átadó és Átvevő kijelentik, hogy …………………..napjától az Átvevőt illetik a Víziközművekkel kapcsolatosan a tulajdonos jogai, illetve terhelik kötelezettségei. Ettől az időponttól kezdődően Átvevő jogosult a Víziközmű hasznainak szedésére, köteles viselni az azzal járó terhet és kárveszélyt. Felek kijelentik, hogy a birtokátruházás napja, és a vagyon-nyilvántartások rendezésének napja…………………….

Melyek ezek az időpontok?

38. A Felek a jelen megállapodás teljesítésével egymáshoz intézett nyilatkozataik megtételére kapcsolattartóként az alábbi személyeket jelölik ki:

Átadó részéről kapcsolattartó:

Hivatali Kapu azonosító: telefonszám: e-mail:

Átvevő részéről kapcsolattartó:

Cégkapu azonosító: telefonszám: e-mail:

 

Kik a kapcsolattartók?

                              XI. Kommunikáció

45. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatban szükségessé váló nyilvános nyilatkozattételre az Átvevő jogosult.

Az önkormányzat örök hallgatást fogad?

50. Az Átadó jelen okirattal vállalja, hogy a jelen szerződésben foglaltak teljesüléséhez szükséges valamennyi információt ésszerű időn belül az NV Zrt. számára hozzáférhetővé teszi akkor is, amennyiben az bank-, adó-, üzleti, ügyvédi, ipari, más hasonló titoknak vagy védett ismeretnek minősül.

Mi értelme van ennek a kikötésnek?

                              XV. A szerződés hatálya

67. A Felek rögzítik, hogy a jelen szerződés, azon együttes feltételek bekövetkezése esetén lép hatályba, ha valamennyi, a fenti 2.1.1. pontban meghatározott víziközmű-rendszer vonatkozásában tulajdonjoggal rendelkező ellátásért felelős önkormányzat, ezen felül a Szolgáltatóban összességében 75% -ot meghaladó részesedéssel rendelkező önkormányzat az Átvevővel a Vksztv. 5/H.§ (2) - (3) bekezdése szerinti – az Nvtv. 14.§ (1) bekezdése szerinti ingyenes vagyonátadásnak minősülő a Vksztv. 5/H.§ (9) bekezdése szerinti részesedés-átruházást is magába foglaló – ingyenes átruházási szerződést aláírta legkésőbb 2023. ……………... napjáig. A hatályba lépés napja az együttes feltételek határidőben történő bekövetkezése esetén 2023. …………….. napja. A szerződés hatályba lépéséről - azaz az együttes feltételek maradéktalan bekövetkezéséről - az Átvevő az Átadót az együttes feltételek bekövetkezését követő 3 (három) munkanapon belül értesíteni köteles.

Melyik napon tervezik a tárgyalások alapján a szerződés hatályba lépését 2023-ban? Mely önkormányzatoknak kell döntést hozni? Mi van a szolgáltatóban 75% feletti részesedéssel?

Az állam tulajdonlása esetén melyik szerződési pont zárja ki, hogy pl. 30 évre koncesszióba adja az üzemeltetést, ahogy tette ezt az önkormányzat korábban? A szerződés melyik pontja garantálja, hogy az üzemeltetést ne egy magántőkealapokból álló társaság végezi, amelynek tulajdonosi adatai nem nyilvánosak?

lsd. autópályák üzemeltetése Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF). A cég egy magántőkealapokból álló társaság, amelynek tulajdonosi adatai nem nyilvánosak, azonban a sajtó korábban Orbán Viktor miniszterelnök két közeli bizalmasát, Mészáros Lőrincet és Szíjj Lászlót már megnevezte a tulajdonosi körből. A Híradó riportja szerint a magyar állam kilométerenként évi 96 millió forintot fizet az MKIF-nek az autópályák karbantartásáért, felújításáért és fejlesztéséért. Egyes számítások szerint ez abban a 35 évben, amennyi időre a cég elnyerte az állami autópálya-koncessziót, akár 1000 milliárd forint hasznot is hozhat a cégnek, de Szimicsku szerint ez túlzás; ő ennek nagyjából a felét nevezte meg.

Hozzászólás:

A polgármester által meghatározott 4 feltétel egyike sem szerepel a szerződésben. Négy fontos dolog van, amit önmagának állított fel kihívásnak. Az első, hogy biztonságos legyen a vízszolgáltatás, a szennyvíz mindig legyen megtisztítva. A második, hogy továbbra is az ország egyik legolcsóbb közszolgáltatási díjat fizető városa legyen Kaposvár. A harmadik szempont, hogy legyen lehetőség arra, hogy a rekonstrukciós munkák mindig készüljenek el és elinduljon egy víziközmű felújítási program. A negyedik, hogy növekedjen a közszolgáltatásban dolgozók bére. Ezt a négy szempontot tartja fontosnak, amíg ezt nem látja, addig így marad minden, ahogy van.”

Egyik pontban sem szerepel a négy feltétel a megállapodásban, tehát minden marad, ahogy van. A szerződés nem garantálja, hogy az üzemeltetést ne egy magántőkealapokból álló társaság végezze, amelynek tulajdonosi adatai nem nyilvánosak.

          A Műszaki Bizottság elnöke a bizottsági ülésen, így fogalmazott: egy „víziközmű bombán” ül a város, minden, ami a föld alatt van elmaradt karbantartásokkal, felújításokkal évről évre rosszabb állapotba kerül.

Fel kell azonban tennünk döntés előtt a kérdést: Ki és mikor rakta a város alá ezt a bombát és miért most élesítette? Az Oktatási Bizottság elnöke a 30 millárdos konszolidációt hozta fel példának, amikor az állam által kivéreztetett önkormányzatok hitelekkel, majd kötvénykibocsátással teljesen eladósodott, majd az állam nem konszolidálta, hanem szanálta. Vitte az oktatást, a közigazgatás jó részét. Az eredménye ismert. Az állam soha nem lesz jó gazda ezt a szocializmus összeomlásával egyszer már megszenvedte ez az ország. A helyi közösségek jól gazdálkodtak, az állami elvonások, a helyben termelt jövedelmek csökkenő visszaosztása, az állami beavatkozás hozta nehéz helyzetbe.

Mindenki, aki hozzászólt a vízvagyon ingyenes átadásához óhatatlanul, utalt rá, hogy az állami beavatkozás után tönkre tett ágazatot, vinné ingyen az állam.

„A Kaposvári Víz-és Csatornamű Kft. működésében a tulajdonosoknak 2022. év alapján várhatóan 225 millió veszteséget kell megfinanszírozniuk, amely veszteség mellett a cég elveszti a teljes saját tőkéjét.”

55 tulajdonos önkormányzatot terheli ez a veszteség, amelyet az állami beavatkozás okozott.

„A felhasznált villamos energia éves költsége eddig 426 millió forint volt, amely az idei évben 1.896 millió forint lesz, a társaság szintű várható veszteség 1.820 millió forint, amelyet a tulajdonos önkormányzatok (55 település) már nem tud kezelni.”

 Az árat az állam állapítja meg, az ÁFA (27%) szintén, a hatalmas rendszer-használati díjat is. Nézzék meg a számlán melyik mekkora összeg. Az áram díja a rápakolt díjak, adók töredéke.

„A Kormány elkötelezett a közösségi közművagyon és a rezsicsökkentett árak fenntartásában, ennek hosszú távú biztosítását elengedhetetlennek tartjuk mi is.”

Mi lesz a jelleggörbe vagy inkább jellem a görbe? A gáznál és az áramnál is rezsiemelést hajtott végre az állam 2022. augusztus 1-től visszamenőleges fogyasztás alapján. Ez nem volt korábban sem hihető, legfeljebb megtévesztő. Egy piacgazdaságban nem lehet ilyen vállalásokat komolyan venni, autokratikus rendszerekben pedig tilos.