2021.április 29-I KÖZGYŰLÉS ELŐTERJESZTÉSEINEK VÉLEMÉNYEZÉSE
A polgármestere a vészhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020.(XI.3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közgyűlése feladat- és hatáskörét gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. A törvényi felhatalmazás alapján egyszemélyi döntéshozatalhoz kért képviselői véleményt - mivel kérdés, hozzászólás, módosító indítvány, és a szavazás a különleges jogrend idején kizárt - az alábbiak szerint adom meg. A módosítási javaslataim a jogszerű és megalapozott döntéshozatalt szolgálja a kaposváriak érdekében.
Napirenden kívüli javaslatok:
JÁRVÁNNYAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK:
Javaslom a 2020. szeptember 24-én benyújtott indítványom alapján polgármesteri hatáskörben tesztelési keret létrehozását, a kifizetések visszaigénylését a feladatellátásáért felelős Kormánytól. A tesztelés alapján hozott karanténszabályok betartásában segítségnyújtás a helyi népegészségügyi hatóság és rendőrség részére.
Javaslom az Operatív Törzsnél kezdeményezni a biztonságos nagyobb légterű önkormányzati épületek bevonását a tömeges oltások biztonságos, a szükséges távolságtartás biztosításával történő lebonyolításához.
Javaslom az egészségügyi alapellátás nyilvántartása és a népességnyilvántartás adatainak összehasonlításával az oltást felvenni kívánók gördülékeny beoltásához szervezési segítséget adni.
Javaslom a járvány harmadik hulláma idején is a koronavírus fertőzés napi adatainak közzétételét, amennyiben az arra kötelezett ezt nem bocsájtja továbbra sem rendelkezésre a polgármester forduljon az Operatív Törzshöz haladéktalanul.
Javaslom a járvány harmadik hulláma idején a koronavírus fertőzés napi halálozási adatait közzétenni a Kórház adatközlése alapján.
Javaslom a kaposváriak nevében a koronavírus fertőzés áldozatai hozzátartozóinak a város nevében részvétet nyilvánítani a halálesetek jelentésének napján.
Javaslom a Városházi harangok a halálos áldozatok lelki üdvéért és a városlakók figyelmének veszélyre való felhívására a járványidőszakban esténként méltó módon szólaljanak meg.
Javaslom, hogy az önkormányzat kérje az egyházak támogatását, hogy a város templomainak harangjai egyidejűleg szólaljanak meg a Városházi harangokkal a halálos áldozatok lelki üdvéért és a városlakók figyelmének veszélyre való felhívására a járványidőszakban. Felhívás közzétételével a haranglábbal rendelkező intézmények csatlakozását is kezdeményezze az önkormányzat.
KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JAVASLATOK:
Javaslom a „Közgyűlési anyagok” között szerepeltetni az eddigi évtizedes hagyománynak megfelelően az előterjesztéseket, a kaposváriak választott testületéről van szó. Értelmetlen online korlátozást is bevezetni!
Javaslom a képviselői véleményeket az előterjesztések kötethez és a Közgyűlési anyagok aktuális oldalához csatolni a polgármesteri döntéseket követően a visszakereshetőség érdekében, mind a nyílt, mind a zárt döntéseknél, hogy a helytörténet iránt érdeklődők kutatásaihoz rendelkezésre álljanak a hiányzó jegyzőkönyvek helyett.
Javaslom a visszacsatolást a képviselők felé, így a különleges jogrend alatt a zárt ülési jegyzőkönyvek zárt anyagok felületén való hozzáférését, feltöltve erre a zárt felületre valamennyi eddigi zárt ülési jegyzőkönyvet.
Javaslom a különleges jogrend alatti döntéshozatal speciális helyi szabályait az SZMSZ-ben rögzíteni, és előző javaslatom szerint eljárni a különleges jogrendek alatt.
Javaslom a 2020. június 25-i Közgyűlésen elmondottaknak megfelelően a távdöntéshozatal szabályai lehetővé tételének kezdeményezését az Mötv. szabályozásában. Az első hullám után a virológusok egybehangzó szakmai véleménye volt, hogy a járványnak lesznek hullámai a tömeges védőoltásokig. Jelenleg a 3. hullám időszakában van Magyarország.
„A Megyei Jogú Városok Szövetsége számára fontos jogalkotás-kezdeményezési feladat, hogy az országgyűlés módosítsa az önkormányzati törvényt lehetővé téve veszélyhelyzet idején a Közgyűlés tagjainak távdöntéshozatalát.
A veszélyhelyzet kihirdetése után március 18-ára összehívott a Népjóléti Bizottság ülésén javasoltam az távdöntéshozatal rögzítését a bizottság ügyrendjében, mivel a bizottság 3 tagja a veszélyeztetett korosztályba tartozik. A bizottsági döntések meghozatala - március 18-a - után 8/2020.(IV.1.) polgármesteri határozat megerősítette a bizottság döntéseit. Ilyen jogi megoldás nem létezik. Vagy a bizottság, vagy a polgármester dönt. Ezt követően több bizottság összehívására nem került sor. A polgármester úr az elektronikus döntéshozatalhoz szavazási excel-táblákat küldött ki azzal, hogy az csak véleménynyilvánítás kifejezésre alkalmas. Módosító javaslatok beterjesztésére nem kerülhetett sor. A szabályozás visszásságát jelzi, hogy a 199 fős Országgyűlés végig ülésezett, a Díszteremben több egyeztetés is zajlott 20 fő alatt. Elsősorban az idősebb, illetve krónikus betegségük miatt veszélyeztetett képviselők védelme érdekében szükséges a távdöntéshozatal biztosítása járványügyi helyzetben.
Polgármester úr online fogadóóráján 2021.február 15-én a novemberben beadott lakáspályázat elbírálására küldött kérdésre azt a választ adta, hogy egy 19 fős bizottság javaslata alapján online ülésezik a Népjóléti Bizottság, aki dönt. Túl azon, hogy nem létezik 19 fős bizottság, a polgármester hoz döntést a különleges jogrend alatt. Ha a döntéshozatali rendet sem normál, sem veszélyhelyzetben nem ismeri célszerű lenne, ha online döntenének a testületek. Az Országgyűlés 199 fővel plenáris ülést tart, úgy, hogy a képviselők az ország minden részéből érkeznek az ülésekre, a 18 fős Közgyűlés, amelyben csak kaposváriak foglalnak helyet a polgármester egyszemélyben dönt. Ezt a kaposváriak nem értik.
Javaslom jogalkotási kezdeményezésként korábban írtakat, amelyet változatlanul fenntartok, a munkaügyi szabályozásban mindenki számára egységesen járványügyi veszélyességi pótlékot határozzon meg a jogalkotó, továbbá azon munkakörök, amelyek alkalmasak az otthoni munkavégzésre országosan rendeljék el ezt a munkaellátási módot. A februári Közgyűlési előterjesztésekor 14.000 az áprilisi Közgyűlési előterjesztések véleményezésekor kétszer annyi fertőzött halt meg Magyarországon eddig.
Világosan látszik, hogy „a januárban be lesz oltva, aki kéri”, illetve „egy hétvége alatt be lesznek oltva, aki kéri” szlogeneknek nincs valóság alapjuk. Jelenleg a 3. járványhullám időszakát éljük.
Az önkormányzatok megmutatták, hogy nélkülük az állam működésképtelen veszélyhelyzetben, így a jogalkotási javaslatoknak megvan minden jogi- és erkölcsi alapjuk.
Napirendi pontok:
1. Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetésének végrehajtásáról és a maradvány elszámolásáról
PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG
Fontos, hogy a rendkívüli jogrend idején a közgyűlési tagok előzetesen megismerjék a Pénzügyi Bizottság véleményét, amelynek kiemelt ellenőrző szerepe van az önkormányzat gazdálkodásában.
Javaslom a Pénzügyi Bizottság, mint az önkormányzat gazdálkodás ellenőrzését végző testület véleményének ismertetését a képviselőkkel, amely hiányában megalapozott vélemény nem adható.
Javaslom a könyvvizsgáló véleményét közzétenni az előterjesztéssel egyidejűleg. Ismét a véleményezési határidő utolsó napján történt a közzététele, amely a könyvvizsgáló munkájának semmibevételét mutatja.
A forráselvonás megemlítésre kerül, de a „csak pozitív dolgok kimondásának” doktrínája miatt hiányzik a szolgáltatások színvonal-csökkentésének ismertetése.
Javaslom a költségvetés átláthatóságának törvényi követelménye alapján a gazdasági társaságainknál jelentkező csökkenés pontos bemutatását összegszerűen az előterjesztés szöveges részében és a lakossági ellátás színvonal csökkenését leírni pl. azonos árak mellett rosszabb tömegközlekedés, járatcsökkentés.
„Kaposvár több városfejlesztési beruházásba kezdett az elmúlt években, hogy elindítsa a település 21. századi újraiparosítását, hogy ezzel növelje a versenyképességét, elérje a teljes foglalkoztatottságot.”
Javaslom a század római számmal leírását és mellőzni a korszerűtlen megfogalmazásokat, amely a mai kor embere számára értelmezhetetlen. Az iparosítás kora lejárt, ahogy a rabszolgatartó társadalmak kora is. A robottechnika, technológia váltás helyett nem használható az újra iparosítás mesterségesen képzett propaganda fogalma, mert értelmetlen.
„A tízéves városprogram eleme a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérése, amelyet a tavaly átadott, hazánk legnagyobb napelemparkja is segíti. Kaposvár határában létrejött Magyarország eddigi legnagyobb napelemparkja, ami messze meghaladja az eddig épített napenergián alapuló erőműveket. A napelempark 100 MW-os beépített kapacitású, ami nem csak hazánkban, hanem a Kelet-Közép-európai régióban is egyedinek tekinthető.”
Javaslom konkrét számokkal bemutatni a 100 MW-os napelempark mennyivel csökkenti a kaposvári egyes háztartások rezsijét. Ezt várják az itt élők, amiről nem hallottak eddig.
„2020 őszére 17,7 milliárd forintból, vissza nem térítendő európai uniós támogatással,
elkészült a Németh István Program legnagyobb városon belüli beruházása a Kaposvári
Közlekedési Központ. Ez az ország első ilyen jellegű fejlesztése.”
Javaslom bemutatni, hogy 17,7 milliárd forint fejlesztés konkrét számokkal mennyiben tette könnyebbé az eddig egymás mellett lévő három közlekedési forma használatát. Mennyivel érik el gyorsabban céljukat az itt élők? Az átmenővé vált járatok utastájékoztatás megszűnésének mi az indoka? A hagyományos járatszámozás átalakítása, a járatszámok változása milyen lakossági visszajelzést okoztak? Nem a fejlesztés összegszerűsége, hanem az itt élők elégedettsége számít.
„Szeptemberben átadtuk a teljesen megújult Színház parkot. A beruházás részeként kialakítottunk egy új játszóteret, amit Csukás István legendás mesehőséről, Süsüről neveztünk el. A játszótér különlegessége, hogy ez a város első, közterületen elhelyezett akadálymentes létesítménye, amit a Szerencsejáték Zrt. ajánlott fel a megyeszékhely számára, 40 millió forint értékben.”
Javaslom kiegészíteni a rózsaalagutak korábbi költségvetésben szereplő 31 millió forintos luxusberuházással a Színház parkra vonatkozó részt. Indokolni szükséges, hogy a járványköltségvetés szlogennel milyen módon egyeztethető össze a járvány idején ennek a beruházásnak a megvalósítása, amikor forráselvonás jelenik meg a működtetési költségvetésben. A luxusberuházás a járvány idején joggal háborította fel a kaposvári adófizetőket.
„Kaposvár lakossága nagyon erős közösség lett, és a város jövőjét együtt határozzuk meg. Köszönet illeti meg Kaposvár valamennyi polgárát, hogy betartották a kormány és az önkormányzat által elrendelt óvintézkedéseket, s köszönet jár valamennyi, a védekezésben résztvevőnek, mert emberfeletti munkát végeztek a koronavírus járvány idején.”
Javaslom, ha az előterjesztés a költségvetés zárszámadása, akkor az tényeket tartalmazzon. A védekezés állami feladat, amelyhez az önkormányzatnak a helyiek igénye szerint kellett volna hozzájárulnia. Az országos naponta közölt járványadatok helyi adatainak napi közlése nem valósult meg. Az állami tesztelés hiányát felismerve az önkormányzat javaslatomra csak hónapokkal később kezdett el tesztelni, amely a célzott korlátozások alapja. Ez a hiányosság általános lezáráshoz vezetett. Az otthoni munkavégzés kormány által szorgalmazott széleskörű alkalmazása szintén több hetes késedelem után került alkalmazásra helyben, amely veszélyeztette a munkavállalók egészségét, életét.
Javaslom külön tájékoztató előterjesztésben a járványadatok napi változását bemutató grafikonok mentén bemutatni a védekezésre felhasznált egyes források összegszerű mértékét, és időszerűségét, illetve a késedelem hatását a fertőzöttek számának és az elhunyt betegek számának alakulásával.
„Az elmúlt évben az önkormányzati intézmények szervezeti struktúrájában, illetve a
feladatellátás tekintetében is jelentős átalakításra került sor.”
„A Kaposvár Megyei Jogú Város Városgondnoksága megszűntetésekor, 2020. február 3.-tól a feladatokat két gazdasági társaságba szerveztük meg. A kaposvári Jégcsarnok Kft kapta a parkolási feladatokat, és ezzel a társaság neve Kaposvári Parkolási Kft.-re változott. A közszolgáltatási, városüzemeltetési feladatokat a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-ről Kaposvári Városüzemeltetési Nonprofit Kft-re átkeresztelt társaság végzi. A Kapos Holding Zrt. 2020. július 7-én megalapította a Kapos Sport Nonprofit Kft-t. A Társaság elsődleges feladata az Önkormányzat tulajdonában lévő egyes sportlétesítmények fenntartása, üzemeltetése. A komplex gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönzési feladatok végrehajtása érdekében az
elmúlt évben a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. beolvad a Kaposvári
Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft.-be. A társaság 2020. augusztus 18.-tól Kaposvári Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. néven működik tovább.”
Javaslom ezeket a tartalom nélküli kinyilatkoztatásokat tényekkel leírni. Hány embert érintett az önkormányzati intézmények szervezeti struktúrájában, illetve a feladatellátás tekintetében is jelentős átalakítás? Hány régi kollégánkat küldték el az átalakulás után nyugdíj előtt pár évvel? A jogviszony váltás utáni jogviszony megszüntetések milyen összegű anyagi hátrányt jelentettek a kollégáknak? A jogviszonyváltozás és létszámátalakítás hány család életét befolyásolta kedvezően és kedvezőtlenül? Hogy alakult a létszám és bérviszony az átalakulások után?
„…az intézményi kiadási előirányzatok csökkentésére kényszerültünk tavaly áprilisban, mely mindösszesen 247 millió Ft elvonást jelentett (a Polgármesteri Hivatallal és a Kaposvári Szociális Központtal együtt). Az intézmények szigorú, takarékos gazdálkodása eredményeként - tekintettel az időszakonként korlátozott nyitva tartásra, valamint az üres álláshelyek szükség szerinti betöltésére – nem okozott fennakadást a működésben a kényszerű átcsoportosítás, ahol probléma merült fel egyed döntéssel kezeltük (pl. a Könyvtárnál a kieső bevételt az állami támogatás felhasználási kötöttsége miatt fenntartói támogatásból kellett pótolni).”
Javaslom, hogy a járvány miatti bevétel csökkenés és kiadási előirányzatok csökkentése mellett szerepeljenek azok a luxusberuházások, értelmetlen beszerzések, amelyek halaszthatóak. pl. 31 millióért rózsaalagutak, 3 millióért használaton kívüli felesleges új parkolóóra beszerzés, amit 5 hónapig ki sem helyeztek, majd mire kitették, ráírták ingyenes a parkolás (nemcsak a kiváltságosoknak kormánydöntés alapján) stb.
„Kiadás nemenként vizsgálva a személyi juttatásnál 91,4 %-os, a munkaadót terhelő járulékoknál 91,2 %-os a teljesítés arány. Megtakarítás az átmenetileg betöltetlen álláshelyeken, illetve álláshely változások és a táppénzen lévő dolgozók kapcsán jelentkező maradványból képződött.”
Javaslom olyan rendeleti szabályozás megalkotását, amely rangsort határoz meg a szűkös forrásfelhasználás esetén. A halasztható és felesleges beszerzések, luxus-, illetve halasztható beruházások nem előzhetik meg az üres álláshelyek betöltését, ami azt jelenti, hogy a meglévő munkavállalók többletmunkát végeznek és ha a többletjavadalmazásuk nem jelentkezik a költségvetésben, akkor ingyen végzik ezt. (nem önként)
Javaslom, hogy a járvány idején a táppénzen lévő dolgozók kapcsán jelentkező maradvány központi jogalkotás kezdeményezésével többet soha ne jelenjen meg. Közszolgálat alatt megfertőződöttek számára az állam felesleges adminisztrációval alázza meg a munkavállalóit. 100%-os táppénz helyett kapják meg a bérüket. Haláluk esetén pedig a temetési költség a munkáltató közszolgálati szervet terhelje. Feladatellátás miatt elhunyt közszolgálatban lévők tartásra szoruló hozzátartozóiról az állam köteles kell legyen a jövőben gondoskodni.
„Kevesen veszik igénybe az egyetemi, főiskolai hallgatók albérleti támogatását, az igénylésnél feltétel a kollégiumi a kollégiumi férőhely igénylésre vonatkozó elutasító döntés, melyet nem nyújtanak be, illetve többen többen vesznek ki egy albérletet, ezért ezt az ellátási formát kevesen igénylik.”
Javaslom közismert társadalmi válságtüneteket ne gazdag családok gondolkodásán keresztül sommásan magyarázza az előterjesztő. Tavaly az előző évhez képest 20.000-el kevesebb volt a felsőoktatásba jelentkezők száma. A nem gazdag családokban élők egyre nagyobb arányban szorulnak ki a felsőoktatási rendszerből. Emellett tovább növekedett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, amelyek ösztöndíj programmal a nem gazdag tehetséges fiataloknak adnak esélyt, „agyelszívás” céllal. Csökken azoknak a száma, akik nem az érettségi utáni évben tudnak pénzügyi okok miatt továbbtanulni. A Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat előterjesztés kapcsán 2020. szeptember 24-i Közgyűlésen ezért tettem fel a kérdésemet, amelyre az előterjesztő nem tudott nagyságrendben sem válaszolni:
„dr. Nadrai Norbert József képviselő kérdése volt, hogyan alakult az ösztöndíjasok száma?
Szita Károly polgármester nem tudja megmondani, kigyűjteti az adatokat, hogy évente
hányan pályáztak.” (jegyzőkönyv)
A kigyűjtés számait 7 hónapja nem kapták meg a képviselők. 2008. évben 436 pályázó volt. A 38/2020. (II. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott a Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a polgármester, a jegyző, a bizottságok és a településrészi önkormányzatok 2019. IV. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató egy kérelmet tartalmaz. Az előterjesztésben ennek az ösztöndíj pályázati forma adatainak szerepeltetése szintén alátámasztaná a társadalmi válságtünetet, amely a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenését jelenti. Elkeserítő, hogy már nem is felvételiznek a nem gazdag gyermekek.
RENDELETTERVEZET
Javaslom a különleges jogrendnek megfelelő preambulum alkalmazását, mivel a jogalkotási jogkört a polgármester gyakorolja.
„Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényben foglaltakra, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletalkotási hatáskörét gyakorolva a következőket rendeli el:”
Javaslom aktualizálni.
A rendelet kelte 2021. április 21. a véleményezési határidőre tekintettel 2021. május 3. napját rögzíteni.
Magyarázatra szorul a járványköltségvetés:
„Koronavírus miatti veszélyhelyzet kapcsán felmerülő kiadások 34.294.000 Ft.
Színház Park rózsaalagutak kialakítása 31.310.000 Ft”
Javaslom a koronavírus miatti veszélyhelyzet kapcsán felmerülő kiadások 34.294.000 Ft. részletes bemutatását. Képviselői javaslatom 2020. szeptemberében 250.000.000 Ft-ról szólt. Mikor és milyen felhasználási tételek voltak a megvalósult védekezés során? Azok visszaigénylése megvalósult-e a Kormánytól, amely a feladatellátásra kötelezett törvény által?
2. Előterjesztés az önkormányzat 2021. évi költségvetésének módosításáról
A korábban a költségvetés luxuskiadásaihoz fűzött javaslataimat fenntartom.
Eljárási kérdések:
PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG
Fontos, hogy a rendkívüli jogrend idején a közgyűlési tagok előzetesen megismerjék a Pénzügyi Bizottság véleményét, amelynek kiemelt ellenőrző szerepe van az önkormányzat gazdálkodásában.
Javaslom a Pénzügyi Bizottság, mint az önkormányzat gazdálkodás ellenőrzését végző testület véleményének ismertetését a képviselőkkel, amely hiányában megalapozott vélemény nem adható.
KÖNYVVIZSGÁLÓI VÉLEMÉNY
Javaslom a könyvvizsgáló véleményét közzétenni az előterjesztéssel egyidejűleg. Ismét a véleményezési határidő utolsó napján történt a közzététele, amely a könyvvizsgáló munkájának semmibevételét mutatja.
Tartalmi rész:
Az előterjesztésben a veszélyhelyzet alatt tesztelésre, napi adatokról helyi tájékoztatásra, a valós adatokhoz kapcsolódó indokolt intézkedésekre van szükség.
A polgármester felismerve a tesztelés elutasításának fenntarthatatlanságát. Ha hónapokat késlekedve is a Közgyűlési többség káros döntését próbálta korrigálni, azzal, hogy az „Átruházott hatáskörben hozott döntések” között szerepelteti a gyors tesztek biztosításának költségeit
Javaslom továbbra is a szeptemberi javaslatomat elfogadni és tesztelési keret létrehozását jelenleg polgármesteri hatáskörben, amelynek költségeit a járványügyi állami feladatok segítése miatt kérünk megtéríteni az államtól. Különösen indokolt ez, azért, mert az önkormányzattól forrásokat von el az állam, így az állami feladatokhoz nyújtott segítség költségei a helyi önkormányzatot illeti.
ELŐTERJESZTÉS
„Átruházott hatáskörben hozott döntések
Az önkormányzat 2021. évi költségvetéséről szóló 2/2021.(I.28.) rendelet 13. § (2) és (3) bekezdése a magyar önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a hatáskörömbe utalt döntés értékhatárát 200 millió Ft-ban határozta meg.
Ezen felhatalmazás alapján az elmúlt időszakban az alábbi döntéseket hoztam:
Felhalmozási tartalék keret terhére:
SÁVHÁZ megvalósíthatóság tanulmány aktualizálásának költségeire 1.250.000 Ft
Javaslom rövid magyarázó szöveget fűzni. A tavaly év elején történt baleset és annak elhárítására tavalyi munkakezdés elmaradása után milyen konkrét intézkedés várható a szedett-vedett korlátok, lécek mellett biztonságos épületműködtetésre.
„Működési tartalék keret terhére:
KMJV sporttámogatási koncepciójára vonatkozó tanulmány elkészítése 1.207.000 Ft.”
Javaslom röviden indokolni, miért fontos a járvány költségvetésben egy dokumentumról egy újabb dokumentumot készíttetni. Annak költsége megtérült-e, vagy felesleges papírgyártás. Ki és milyen eljárás eredményeként végezte ezt a munkát, illetve az hol érhető el?
„Munkásszállás kialakítására benyújtásra kerülő pályázat önereje 238.886.000 Ft.”
Javaslom röviden bemutatni, hogy történik a működtetése a munkásszállónak.
„Veszélyhelyzeti tartalék terhére e Ft
Kaposvári GESZ részére a COVID19 védekezéssel kapcsolatos készletek beszerzésére 3.414.000 Ft.
Polgármesteri Hivatal részére Covid-19 Antigén rapid teszt beszerzésére 4.704.000 Ft.
Javaslom a közérdeklődés alapján bemutatni a tesztelés eredményeit, annak alapján hozott intézkedéseket, felhasználási körét, rendszerét.
Javaslom a különleges jogrendnek megfelelő preambulum alkalmazását, mivel a jogalkotási jogkört a polgármester gyakorolja.
„Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényben foglaltakra, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.) 34. § (4) bekezdésében és a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi CX. törvényben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 111. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a 2021. évi költségvetését megállapító 2/2021. (I.28.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: R.) a feladatkörében eljárva Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletalkotási hatáskörét gyakorolva a következőket rendeli el:”
Javaslom aktualizálni.
A rendelet kelte 2021. április 22. a véleményezési határidőre tekintettel 2021. május 3. napját rögzíteni.
„Polgármesteri megbízottak díjazása 24.254.000 Ft (2020. évi áthúzódó 5.431.000 Ft)”
Javaslom részletesen bemutatni, hogy 3 alpolgármester és 18 fős kabinet szakmai felkészültségének hiányossága, milyen területen igényli külső megbízottak alkalmazását. Miért nem oldható meg olyan szakemberek alkalmazása, ami nem igényel külsős szakértőket?
Javaslom alaposan megindokolni, hogy az önkormányzati fenntartású helyi televízió miért nem tudja elkészíteni saját forrásból a járványköltségvetés idején.
„Eszterházy hídra zászlók és zászlótartók beszerzése 4.185.000 Ft a felhalmozási célú általános tartalék terhére”
Javaslom alaposan megindokolni, hogy 17.700.000.000 Ft költségvetésű közlekedési központ miért nem tartalmazta ezt a költséget és miért volt fontos a járványköltségvetés idején erre pénzt áldozni.”
3. Előterjesztés közterületi térfigyelő rendszer működtetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról
Előterjesztés
„A harmadik ütemben 2019 évtől jelentősen bővítettük a kamerarendszer által megfigyelt
közterületeket a rendőrséggel szorosan együttműködve, véleményüket figyelembe véve. A harmadik ütemben több, mint 90.000e Ft-ot fordított az önkormányzat a térfigyelő rendszer fejlesztésére és bővítésére, így összesen 336 darab térfigyelő kamerával rendelkezünk. Ennek köszönhetően a megyei jogú városok közül Kaposvár rendelkezik az egyik legkiterjedtebb térfigyelő rendszerrel az országban, ami jelentősen hozzájárult a közbiztonság javulásához, ahhoz, hogy a kaposváriak biztonságban érezhessék magukat és vagyontárgyaikat.”
Javaslom az előterjesztést kiegészíteni a 336 térfigyelő kamera teljes költségvetési forrás igényével, mivel csak a 3. ütem 90.000.000 Ft-os és nem a teljes költség szerepel.
Javaslom a jövőben költségvetési forrás felhasználásánál az ismert összeg szerepeltetését és mellőzni a „több, mint” szöveg alkalmazását, amelynek semmi keresnivalója a költségvetési forrás megjelölés esetén.
Javaslom a 336 térfigyelő kamera teljes költségvetési forrás igényének bemutatásakor részletezni mennyi volt a saját és mennyi a külső forrás.
Javaslom tényszerűen szerepeltetni a közbiztonság változására vonatkozó részt. Az a kijelentés, hogy: „ami jelentősen hozzájárult a közbiztonság javulásához”, nem tényszerű a korábbi közgyűlési előterjesztésként megküldött: Beszámoló Kaposvár Megyei Jogú Város közbiztonságának 2020. évi helyzetéről című jelentés alapján.
„Kaposvár területén a 2020. évben az elkövetés helye szerint regisztrált bűncselekmények száma 1119 volt, ami a 2019. év ugyanezen adatához (843) viszonyítva - a korábbi évek csökkenő tendenciájával ellentétben - 32,7%-os növekedést mutat.”
„Egy adott terület bűnügyi fertőzöttsége a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények nagyságrendjével jeleníthető meg. Kaposváron a 2019. évben 1374 bűncselekmény jutott 100 ezer lakosra vetítve, míg a 2020. évben 1846.”
„A kiemelten kezelt bűncselekmények számának alakulása, azok mértéke lényeges mutatója a bűnügyi helyzet értékelésének. Ez a kategória olyan bűncselekményeket tartalmaz, amelyeknek mind az objektív, mind a szubjektív közbiztonság-érzetre gyakorolt hatása kiemelkedő jelentőségű. Az értékelt időszakban 428 kiemelt bűncselekmény került regisztrálásra Kaposvár területén, ami az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendencia után a 2019. évi 416 esethez viszonyítva 2,9%-os, minimális növekedést jelent.”
„A 2020. évben Kaposváron 691 nem kiemelten kezelt bűncselekményt regisztrált a statisztika, ami a 2019. évi 427 jogsértéshez viszonyítva 61,8%-os növekedést jelent. Ezen deliktumok összes regisztrált bűncselekményen belüli aránya az értékelt időszakban 61,75% volt, ami 11,1%-kal magasabb, mint a 2019. évben (50,65%).”
„A rendőrkapitányság eljárásaiban regisztrált, egyes kiemelten kezelt bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója − a testi sértés bűncselekmények nyomozáseredményessége: 94,6% (a 2019. évben 97,0%); − a garázdaság bűncselekmények nyomozáseredményessége: 97,4% (a 2019. évben 100,0%); − a visszaélés kábítószerrel (terjesztői magatartás) bűncselekmények nyomozáseredményessége: 100% (a 2019. évben 100%); − a lopás bűncselekmények (a betöréses lopásokkal együttesen) nyomozáseredményessége: 42,4% (a 2019. évben 54,9%); − a lakásbetörés bűncselekmények nyomozáseredményessége: 45,9% (a 2019. évben 68,5%); − a rablás bűncselekmények nyomozáseredményessége: 88,9% (a 2019. évben 83,3%); − a rongálás bűncselekmény nyomozáseredményessége: 54,5% (a 2019. évben 51,3%); − az összes kiemelten kezelt bűncselekmény nyomozáseredményessége: 58,1% (a 2019. évben 64,5%).”
Javaslom kiegészíteni az előterjesztést a rendelettervezetben megfogalmazott szabályozási célok alapján az eddig elért számszerű eredményekkel:
„A közterületi térfigyelő rendszer működtetésének célja:
a.) a jogellenes magatartások megelőzése, kiszűrése;
b.) a közbiztonság növelése, a bűnmegelőzés, a közterület általános rendjének biztosítása;
c.) a megfigyelt közterületen található vagyon megóvása, felügyelete, vagyonvédelem;
d.) a közterület-felügyelet tevékenységének és a rendőrség bűnüldözési tevékenységének segítése.”
Javaslom bemutatni a posztos rendőrök munkáját számszerűen, hogyan segítette a kamerarendszer, amely az önkormányzat kiemelt programja évtizedek óta.
Javaslom bemutatni, hogy a járványügyi intézkedések betartásában, milyen módon használták a kamerákat. pl. tömeges helyeken maszk használat, bezárásra kötelezett létesítmények szabálykövetését.
Rendelettervezet
Javaslom a különleges jogrendnek megfelelő preambulum alkalmazását, mivel a jogalkotási jogkört a polgármester gyakorolja.
„4. §
A közterületi térfigyelő kamerarendszer keretén belül kihelyezett kamerák helyét, valamint a
megfigyelt közterületeket az 1. számú függelék tartalmazza.”
Javaslom jogszerűvé tenni a hivatkozást. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet nem tartalmaz szabályozást a függelékre. A jogszabályok mellékleteire vonatkozóan korábban nem létezett egységes tagolási rendszert előíró szabály, aminek eredményként számos jogszabály alkalmazott áttekinthetetlen (mellékletben rész, fejezet, cím, függelék, almelléklet, cikk, pont stb.), illetve hivatkozhatatlan (francia bekezdések, nem számozott táblázati sorok) tagolási rendszert. E rendelkezés egységes, egyértelműen hivatkozható, átlátható numerikus tagolási rendszert állapít meg a mellékletekre, amely tetszőleges számú szinten, a lehető legtágabb keretek között biztosítja a mellékletek főszövegtől eltérő tagolásának lehetőségét.
„5. §
(1) A térfigyelő rendszer működtetésének (üzemeltetésének és kezelésének) költségeit az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja.”
„6. §
(1) A közterület-felügyelet a közterületi térfigyelő kamerarendszer üzemeltetésére, kezelésére önálló adatkezelői minőségében a hatáskörébe tartozó ügyekben a térfigyelő kamerarendszer által készített felvételek rögzítésére, felhasználására, továbbítására és törlésére az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendeletében, valamint az információs önrendelkezési jogról és információ szabadságról szóló 2011 évi CXII. törvényben és a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvényben foglaltak szerint köteles eljárni.”
Javaslom kiegészíteni az „adat” előtaggal a jogilag értelmezhető fogalmat. A kép, hang és a kép és hangfelvétel, valamint a DNS is adat, amelynek adatkezeléséről adatvédelmi szabályzatot kell kiadni.
Javaslom az egységes adatkezelési szabályzat kiegészítését, amennyiben a Polgármesteri Hivatal az adatkezelője, és nincs az elkülönített, önálló szabályzat megalkotására törvényi kötelezés. Ilyet az előterjesztő nem hivatkozott meg.
„8. §
Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Kaposvár, 2021. április 29.”
Javaslom aktualizálni.
A rendelet kelte 2021. április 29. a véleményezési határidőre tekintettel 2021. május 3. napját rögzíteni.
1. függelék …./2021. (………) önkormányzati rendelethez
Javaslom jogszerűvé tenni a hivatkozást. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet nem tartalmaz szabályozást a függelékre. A jogszabályok mellékleteire vonatkozóan korábban nem létezett egységes tagolási rendszert előíró szabály, aminek eredményként számos jogszabály alkalmazott áttekinthetetlen (mellékletben rész, fejezet, cím, függelék, almelléklet, cikk, pont stb.), illetve hivatkozhatatlan (francia bekezdések, nem számozott táblázati sorok) tagolási rendszert. E rendelkezés egységes, egyértelműen hivatkozható, átlátható numerikus tagolási rendszert állapít meg a mellékletekre, amely tetszőleges számú szinten, a lehető legtágabb keretek között biztosítja a mellékletek főszövegtől eltérő tagolásának lehetőségét.
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL
költségvetési hatás: a rendszer üzemeltetése költségvetési forrásokat igényel
Javaslom komolyan venni és konkrétan összegszerűen szerepeltetni a forrásigényt. Ezt alapul véve lehet megállapítani a beruházás megtérülését.
4. Tájékoztató az önkormányzat és intézményei által 2020. évben benyújtott pályázatokról és azok eredményéről
Az előterjesztés azon állítása, hogy jelen tájékoztatóból kiderül, hogy az önkormányzat és intézményei figyelemmel kísérik és igyekeznek kihasználni minden pályázati lehetőséget nem helytálló, mivel a megpályázható pályázatokat nem tartalmazza az előterjesztés.
Javaslom kiegészíteni az előterjesztést a pályázati naptárral, amelyet javaslatomra 1996 óta készít a hivatal, ez tartalmazza az adott év valamennyi pályázati kiírását, amelyre az önkormányzat, intézményei, vállalatai, társadalmi szervezetek pályázhatnak.
Javaslom kiegészíteni a táblázatot a kiírt pályázatok számával, indokolva mely pályázatokra nem nyújtott be pályázatot az önkormányzat és intézményei. Csak ezzel az adattal kiegészítve állapítható meg milyen eredményességgel pályázik meg külső forrásokat az önkormányzat.
Javaslom kiegészíteni a tájékoztatót a társadalmi szervezetek számára kiírt és benyújtott pályázatokkal, mivel az általam kidolgozott civil oldalnak ez volt a célja. Sok pályázat követelménye az önkormányzat és civil szervezetek együttműködésében megvalósuló program. Azért, hogy ne kelljen külön keresni helyi civil szervezeteket egy adott pályázati kiíráshoz, terveztem meg a civil oldalt. Az önkéntes regisztrációt ösztönözte az általam 2008-ban javasolt jogszabálytervezet, mely szerint, amelyik civil szervezet nem regisztrál az önkormányzat civil oldalán, nem részesülhet az egyes keretekből önkormányzati forrásból. Az átruházott hatáskörben felhasználható Támogatási Keretek és a Környezetvédelmi Alap kezeléséről szóló 51/1995.(XII. 29.) önkormányzati rendelet 4.§ (7) bekezdése szerint társadalmi, civil szervezetek a város honlapján történő regisztrációt követően részesülhetnek támogatásban. Ennek eredményeként a mai napon 234 helyi és 23 helyi érdekeltségű civil szervezte szerepel a civil oldalon. Ezen a felületen kell a pályázatokat a pályázatok figyelésével foglalkozó munkatársnak közzé tenni, hogy a civilek hozzájussanak. A pályázat megírásához szükség esetén a hivatal ad segítséget. Az intézményekhez hasonlóan a civilek forrásbevonása is közszükségleteket elégít ki, amely helyi források felhasználásának hatékonyságát növeli.
Javaslom, hogy a jövőben az elismerő címeket eredményező és új feladat megvalósulását nem tartalmazó pályázatokat ne tartalmazza a tájékoztató. Ezek csak névleg pályázatok és az elismerést a pályázók között osztják ki, amely nem jelent teljességet. Így a kitüntetésre méltó szervezetek közül, ha kevesen pályáznak, a kitüntető cím értéke csökken.
5. Tájékoztató a 2020. évi közbeszerzésekről
Javaslom az előterjesztés dátumaként valós dátumot rögzíteni. Az előterjesztés dátuma, amit az előterjesztő aláírt 2021. április 29-e, amit a képviselők több nappal korábban megkaptak. Nem szerencsés, mert így más anyagokon lévő dátumok hitelességét kérdőjelezi meg. 3 alpolgármester, 18 fős kabinet, valaki, ha ráér olvassa el az előterjesztéseket, ha az előterjesztő nem teszi.
Javaslom a polgármester által kimondottak komolyan vételét, és javítani végre második kifogásra az előterjesztésben a közbeszerzési törvény számát vagy ha ez nehézséget okoz a római szám miatt, ne hivatkozzon inkább az anyag törvényre. Csak tényközlésről volt szó. Ha már a tényeket sem és az első számú vezető által mondottakat se veszik komolyan az káoszhoz vezet. Ez egy tünet, ami jelzi, hogy nincs visszacsatolás, egy képviselők elé terjesztett tájékoztató ténybeli hibáját szóvá teszi egy képviselő, amit a közgyűlés elnöke támogat és semmi.
A Közgyűlés 2020. szeptember 24-i ülésén az előző évi tájékoztató tárgyalásakor jeleztem, hogy az előterjesztés a 2015. évi CVIII. törvényt hivatkozza meg, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szól. A közbeszerzésekről szóló törvény száma a 2015. évi CXLIII. törvény helyesen. Nem történt semmi, idén is csőd…
„Szita Károly polgármester kérte, szavazzanak az előterjesztésről azzal, hogy javítják, amit képviselő úr említett.” (Jegyzőkönyv 2020.09.24.)
Javaslom az előterjesztés kiegészítését, mivel a kaposváriak számára nyilvános, de nem értelmezhető, például a Sávház északi üvegfala életveszélyességének megszüntetése mikor valósul meg? eredménytelen pályázat!!! 2020. február 4-én foglalkozott az egyik portál a parkoló autóra zuhant üvegtáblákkal. Az anyagi fedezet hiányára való hivatkozás luxus beruházások mellett pl. rózsaalagutak 31.000.000 Ft költségvetési összeggel, mindenképp magyarázatot igényel.
6. Előterjesztés a helyi adórendeletek módosításáról
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényt az Országgyűlés 2020. november 17-i ülésnapján fogadta el. A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényben foglaltakra, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében a polgármester alkot egyszemélyben önkormányzati rendeletet. Így lehetősége volt a három rendelet módosítására a tavalyi évben, és 2021. évre a helyi adóhatóságnak kötelezettséget előírni. Az előterjesztőnek kötelessége bemutatni, és tájékoztatni nem csak a Közgyűlést, hanem a lakosságot is, hogy milyen mértékű bevételváltozás következik be a késedelmes döntés, a 2022. évre alkalmazás miatt. Az előterjesztésben hivatkozott terület sorsa ismert volt a tavalyi évben is.
Megjegyzendő: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 1995. évi XCVIII. törvényt (a továbbiakban: Gjtv.) az Országgyűlés 1995. november 28-i ülésnapján fogadta el. A Gjtv. 11. §- a szerint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) II. fejezete „A belföldi gépjárművek adója” cím után a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) A belföldi gépjárművek adójának mértékét - e törvény keretei között - a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban a fővárosi közgyűlés rendelettel állapítja meg. Az önkormányzat illetékességi területén hatályos adótételekről szóló önkormányzati rendeletet az adóévet megelőző év december hó 15. napjáig kell kihirdetni.
(2) Ha a képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés rendeletének kihirdetése az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott alsó adótételeket kell alkalmazni.
(3) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti. Ha a képviselő-testület, illetve közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti.”
A belföldi gépjárműadó tételek megállapításáról szóló 48/1995./XII.6./ önkormányzati rendeletet én írtam meg és a polgármester, valamint a vele szemben álló Közgyűlési minősített többség megértette milyen bevételtől esne el a város, ha nem dönt a Közgyűlés még 1995. december 15-e előtt. Ez a plusz bevétel a Bokros csomag megszorítása idején létfontosságú volt a város számára. Ezen példa leírása jelzi, hogy valamikor másként ment a helyi jogalkotás folyamata és a döntéshozatal. Különösen fontos ez, ha az adóalanyok köre nem teljes, hanem egyes adóalanyokat érint a késedelmes jogalkotás.
a helyi iparűzési adóról szóló 79/2008. (XII.15.) önkormányzati rendelet
Javaslom a különleges jogrendnek megfelelő preambulum alkalmazását, mivel a jogalkotási jogkört a polgármester gyakorolja.
„Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényben foglaltakra, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletalkotási hatáskörét gyakorolva a következőket rendeli el:”
Javaslom aktualizálni.
A rendelet kelte megelőzi a véleményezési határidőt.
az építményadóról szóló 77/2008. (XII.15.) önkormányzati rendelet
Javaslom a különleges jogrendnek megfelelő preambulum alkalmazását, mivel a jogalkotási jogkört a polgármester gyakorolja.
„Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényben foglaltakra, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletalkotási hatáskörét gyakorolva a következőket rendeli el:”
Javaslom aktualizálni.
A rendelet kelte megelőzi a véleményezési határidőt.
a telekadóról szóló 78/2008. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Javaslom a különleges jogrendnek megfelelő preambulum alkalmazását, mivel a jogalkotási jogkört a polgármester gyakorolja.
„Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényben foglaltakra, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletalkotási hatáskörét gyakorolva a következőket rendeli el:”
Javaslom aktualizálni.
A rendelet kelte megelőzi a véleményezési határidőt.
Csatolmányok:
