Közgyűlés 2022.01.27. előterjesztések véleményezése (költségvetés)

Közgyűlés 2022.01.27. előterjesztések véleményezése

videó felvétel ismét a honlapon

https://www.youtube.com/watch?v=VSsPH9nsDUM

https://www.youtube.com/watch?v=tH421zs6OII

 

Ügyrendi javaslat: A közgyűlési anyagok között napirendi pontként és a bizottsági meghívókban szerepel a szociális és gyermekjóléti intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak elismeréséről szóló előterjesztés, amelyet a mostanában szokásos utolsó pillanatban sem kaptunk meg, ezért önálló indítványként egy határozati javaslatot terjesztettem be, hogy a soron következő ülésen tárgyaljuk ezt a rendelet-tervezetet. A dolgozók megérdemelnek egy magyarázatot, bocsánatkérést. Szintén önálló indítványként egy határozati javaslatot terjesztettem be, a helyi népszavazás kötelező elrendelés tárgyköreiről. Javaslom a havi 348.220 Ft-os polgármesteri béremeléséről való lemondásával kezdjük az ülést, Kaposváron 1.495.000 Ft havi díjazás a válság és infláció idején vállalhatatlan, ne kérje ehhez a képviselők asszisztálását, kövesse a pécsi, szombathelyi és érdi kollégáinak példáját. A három helyettesének több mint háromszázezres havi emelésének elkerülésére nyújtottam be módosítójavaslatot, annak elfogadásával náluk nincs érdemi többlet forrásigény.

1. Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2022. évi költségvetéséről

Kérdés:

Az éves költségvetési előterjesztést 2022. január 12-én (szerdán) írta alá a polgármester, amelyet a képviselők és a kaposváriak 5 napos késéssel 2022. január 17-én (hétfőn) 14 óra 34 perckor az első bizottsági ülés előtt fél nappal tekinthettek meg a város honlapján. A mulasztás okát és felelősét az előterjesztés nem tartalmazta. Mi volt az oka a késedelemnek?

Miért a pénzügyi bizottság ülése után tették közzé a könyvvizsgálói véleményt?

Az előterjesztés alapján: „Gazdaságban tett lépéseink is azt a célt szolgálják, hogy a bérek tekintetében előre tudjunk lépni.”

Mennyivel emelkedik 2022. január 1. óta havonta az Ön és helyetteseinek milliós fizetése? Tudjuk, hogy több százezres havi fizetésemelést jelent ez milliós tételnél. Pontosan forintra tudja, mennyivel emelkedik a polgármesteri és ma már 3 főállású helyettesének bére?

Az előterjesztés alapján: A teljes foglalkoztatottság és a kaposváriak versenyképesebb munkabére érdekében elkezdtük városunk újra iparosítási programját.” A közpénzből támogatott kaposvári fejlesztéseknek köszönhetően mennyi lesz az munkavállalók átlagbére és mennyi jelenleg? Mekkora a növekedés mértéke havonta az eddigi bérekhez?

 

Az előterjesztés alapján: „Polgármesteri megbízottak díjazása 18.312.000 Ft.” Mi szükség van rájuk? Fejenként mennyit kapnak? Mit tartalmaz a 2.400.000 Ft dologi kiadás? Polgármesteri megbízottak közül, hány számlás van, aki a dologi kiadások közé tartozik? Havi 200.000 Ft-ot mire tud igazolni, a teljesítés igazoláskor?

Az előterjesztés alapján: „Az első osztályba lépő kaposvári kisiskolások továbbra is egy teli tolltartót kapnak ajándékba.” A kaposváriak ingyenes tesztelése mikor várható? Az iskolák tesztelés nélküli megnyitása a 2. és a 4. hullám idején is súlyos hiba volt, amely a járványterjedésének csökkentését meghiúsította. Mikor lesz fontosabb a gyerekek egészsége és a szülők munkája, mint a jó előre megvásárolt kedvenc tolltartó mellé venni még egyet? Jelenleg több szülőnek gond, hogy a gyereket hazaküldik az iskolából és szabadságot kell kivennie, mert az omikron variáns tömegesen terjed.

A polgármester jelentése alapján 41 óvodás, 114 általános és 108 középiskolás gyerek beteg a járványban a legutóbbi jelentése óta, az óvodai dolgozókra „nem kapott új adatot” jelzés szerepel a régit meg levette. Ez nem hiteles és naprakész tájékoztatás. 23 fertőzött van a kaposvári kórházban? Ez már csak a kaposvári lakosok és a környező településeken lakók, akik itt dolgoznak azok már nem számítanak?

Az előterjesztés alapján: „Célunk, hogy Kaposvár 2030-ra az egyik, talán a legegészségesebb városa legyen Magyarországnak. Kaposvár 2030-ra már csak az egyik, és talán a legegészségesebb városa lehet Magyarországnak? Mi lesz addig? Mi lesz ebben az évben, ingyenes lakossági tesztelés lesz vagy sem? Az emberek ma akarnak egészségesek lenni, ezért íratja fel a szemöldökfára a halállal, hogy holnap viszi el, mindig holnap. A 4. hullám és az eddigi 5. hullám alatt koronavírusban nem halt meg senki vagy elfelejtette megmondani? Kapott választ a járvány kitörése után 18 hónappal 2021 novemberében a Kormánymegbízottnak írt udvarias levelére?

Az előterjesztés alapján: „A 2021. évben a mikro-, kis- és középvállalatok iparűzési adó fizetési kötelezettsége 1 %-ra csökkent, mely kedvezmény 2022. évben is fennáll.” A Közgyűlés nem emeli az adókat vagy az állam megtiltotta? Mennyi az elvont önkormányzati bevételek mértéke a veszélyhelyzet alatt eddig összesen?  

Az előterjesztés alapján: „Bringapumpa parkot is építünk a Városligetben.” 26.872.398 Ft önkormányzati forrás, már 48.000 Ft Bringapumpa parkra, amikor már van bringa és gördeszka park. Hogyhogy az új összeg ilyen kerek? Egy hónappal ezelőtt, miért csak a felét mondta? Elég nagyot tévedett megint pénzügyekben. Mennyi forrás kell ahhoz, hogy ne legyen ilyen szemetes a város? A kaposváriakat ez érdekli.

Az előterjesztés alapján: „Városi zöld fűtőművet építünk” A biomassza erőmű létesítésre mikor kéri ki a lakosság véleményét? Milyen hiteles szakértői tájékoztatót szervez, amin kérdezhetnek a lakók?

Az előterjesztés alapján: „650 millió forintos támogatást nyertünk el közösségi közlekedésfejlesztési stratégiánk kidolgozására, amely egy 6 milliárd forint értékű fejlesztés alapja lesz.” Az itt élőket szép szavak és álmok helyett a busz viszi el A-ból B-be. Mikor kapják vissza a megszokott buszjáratokat a kaposváriak? 

Az előterjesztés alapján: „A megnövekedett igények indokolják a rendkívüli települési támogatáson belül a temetési segély, a köztemetés, valamint a méltányossági ápolási díj és a speciális diétára szoruló személyek támogatási keretének emelését.”

A temetési segély, a köztemetés, valamint a méltányossági ápolási díj esetén mi az alapja a megnövekedett igényeknek?

„Héthatár Szövetség tagdíj 310.000 Ft, mit profitál ebből a város?

Közvilágítás költségei 220.000 Ft, mikor lesz világos is az utcákban?

Szórakozz, Kaposvár! Programportál 1.700.000 Ft, mi a tartalma? A koronavirus.kaposvar.hu félévig nem működött az 200.000 Ft-ba került. Mitől drágult több, mint 8-szorosára egy külön oldal létrehozása?  Mi a garancia a működésre, aktuális tartalmakra?

Közérdekű védekezés költségeire 250.000 Ft, mi a tartalma?

 

I. MCM-Diamant Kaposvári Női Röplabda Club (2022. II. félév szponzoráció) 38.100.000 Ft, mi lett a felelősség megállapításával? Kaptak januárban a játékosok fizetést?

Pécs, Érd és Szombathely polgármestere nem veszi fel a drasztikus áremelkedések és a bérek, nyugdíjak értékvesztése idején a milliós fizetéshez több százezres emelést? Önök felveszik a milliós fizetés mellé adott több mint 300.000 Ft-ot?

Hozzászólás:

Javaslom, hogy a határozati javaslatok közül a 2. és 3. pontról külön szavazzunk. Egyben tájékoztatom a képviselőket, hogy a képviselők ¼-e név szerinti szavazást indítványozott a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, melynek elrendelése kötelező.

kiegészítő határozati javaslat:

A lakosság ingyenes tesztelésére elkülönített keretet hozzon létre a közgyűlés, az állammal téríttesse meg, a veszélyeztetetti korcsoportok tesztelési sorrendjét a szakhatóság határozza meg.

Egyre több szülő panaszkodik, hogy a sokkal gyorsabban terjedő új vírus variáns miatta a nevelési intézményből váratlanul telefonálnak és azonnal több nap szabadságot kell kivenni a gyermek hazaküldése miatt. Az országban több intézménynél a szülők kezükbe vették az irányítást az alkalmatlan állam és a segítséget megtagadó önkormányzat helyett és maguk finanszírozzák szervezik meg a gyerekek, tanáraik és saját maguk tesztelését. Az önkormányzat alkalmazottakat rendszeresen tesztel 2021. november 2-a óta. A lakosság ingyenes tesztelésének megszervezése nem várhat. Nem mindenki kényszeríthető a magánlaborok költséges tesztelésére és a patikában vásárolható teszteket sem engedheti meg magának mindenki.

Az ember miniszter nyilatkozata alapján a kórházi ápolásra szorultak 40% oltott, 60% oltatlan, az intenzív ápolást igénylők 30%-a oltott, 70%-a nem. Tehát ez a járvány sem különbözik a többi fertőző betegségtől, csak az elkülönítés állítja meg a terjedését. Az elkülönítésből szabadulni teszt áll rendelkezésre. A miniszter szerint az 5. hullám idején napi 10.000 feletti fertőzéssel kell számolni és a járvány tombolásakor naponta 200 halálos áldozattal számol. 2022.01.26-án 20.000 felett a napi igazolt fertőzöttek száma, a tesztek 76,5 % lett pozitív.

KIEGÉSZÍTŐ HATÁROZATI JAVASLATI PONT:

Polgármester a 2021.12.16-i rendkívüli ülésen, amelyet a tv. nem közvetített elmondta, hogy több éves béremelést akar javasolni. Az előterjesztésből ez nem látszik. Képviselőként azt javaslom, hogy a vezetői bérek és a dolgozói bérek emelésének arányára figyelemmel az illetményalap megállapításához minden évben a költségvetés elfogadásakor kapjanak a képviselők költségvetési elemzést a bérek vásárlóértékének alakulásáról. Az elemzés alapján szerepeltesse az illetményalap változásának szükséges mértékét megjelölve annak forrását. Ennek ismeretében tud felelős döntést hozni a testület. Különben csak a polgármester szavára hagyatkozhat.

Az évtizedes bérfejlesztés elmaradása miatt javaslom, hogy szembesüljön a Közgyűlés az elmúlt 10 évben történt Városházán dolgozók megbecsültségének romlásával, bérük elértéktelenedésével, amely a gazdasági válság drasztikus áremelkedései miatt felszínre törtek.

2022. évi költségvetési rendelet kapcsán az elmút években érdemi emelés hiánya és a kiugróan magas infláció miatt 55.000 Ft-os illetményalapot és az illetménykiegészítés korábbi mértékének visszaállítását javasolom.

POLGÁRMESTER HAVIJA 1.495.000 Ft/hó-ra

EZ Havonta plusz 348.220 Ft

ALPOLGÁRMESTEREK HAVIJA 1.345.500 Ft/hó,

plusz havonta 301.930 Ft

felsőfokú végzettségű nyugdíj előtt álló 40 év után alapilletménye + illetménykiegészítése együtt:

bruttó 462.000 Ft esetén havi 307.230 Ft-ot visz haza, az általam javasolt magasabb emeléssel az ön javaslatánál ez kevesebb.

KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY                            HATÁROZATI JAVASLAT:

a fŐÁLLÁSÚ ALpolgármesterek illetményét a polgármester illetményének 70%-ában JAVASLOM MEGÁLLAPÍTANI. 70 - 90% KÖZÖTT HATÁROZHATJA MEG A KÖZGYŰLÉS

ÉN A MINIMUMOT

POLGÁRMESTER A MAXIMUMOT JAVASOLJA

1.043.570 Ft-ot kapnak jelenleg A 70%-KAL A MINIMUMMAL

2.930 Ft pluszt KAPNÁNAK HAVONTA

1.046.500 fT LENNE A havIJUK

A POLGÁRMESTER JAVASLATA ALAPJÁN 1.345.500 Ft/hó LENNE

plusz havonta 301.930 Ft

Na ilyen megoldást alkalmaztak, amikor megemelték az illetményalapot és lecsökkentették az illetménykiegészítést a dolgozóknál.

          Alapvetőnek tartom, hogy a kaposváriak nyomon követhessék, hova kerül a pénzük. Az önkormányzat az itt élők közössége és nem a Közgyűlés, sem annak az egyik szerve. Áttekinthető és közérthető költségvetés kell a kaposváriak részére, amelyben az önkormányzati források megoszlása bemutatásra kerül fő csoportok szerint, név abc és nem fontossági sorrendben legalább az alábbi bontás indokolt:

• beruházások
• egészségügy
• közigazgatás
• közlekedés
• köztisztaság
• kultúra
• oktatás
• sport
• út és járda

A költségvetés értékrend, egy rangsor, hogy a többség mit tart fontosnak ezt a meglévő források felosztása jelzi. Vezetői bérek előbb vagy a dolgozói bérek!

Bevonása az itt élőknek a költségvetési tervezésbe esetleges és elégtelen. Lehetőséget kell biztosítani, hogy valamennyi közösségi igény indokolt rangsorban, időben elhelyezve megjelenjen. Csak ebben az esetben lehet felelős döntést hozni, arról melyik igény, milyen sorrend alapján teljesüljön. Jó példa erre az út- és járda javítás, amelyet nem a költségvetéskor, hanem valamikor később tárgyal a testület, érdemi beleszólása, véleménye kifejtésére a polgárok és azok közösségei nem jelenik meg. Az igények és azok költségei, indokolt fontossági sorrendjük teremti meg a lehetőségét a valódi önkormányzati döntésnek.

A költségvetés alapján túl sok a nem tervezett ad hoc pénzügyi kötelezettség-vállalás, amelyet utóbb elvek nélkül próbál korrigálni az előterjesztő sikertelenül.

A 2021-ben összehívott Közgyűlések között számos rendkívüli ülés volt. Ezen ülések esetén a rendkívüli döntéshozatalt az előterjesztő nem indokolta és hozzá kötődő képviselők pénzügyi és pénzügyi hatással járó személyi döntéseket hoztak. Az ülések összehívása, időben való meghirdetése korlátozta a nyilvánosságot, amely az érvényes döntéshozatal alapja.

Az itt élőket az érdekli, hogy a környezetük az utcák, járdák rendben legyenek, és tiszták legyenek. Ha lakók összerakják a faleveleket és ágakat azok ne álljanak hetekig az utcán, hanem vigyék el. A közvilágítás a lámpatestek cseréje óta gond, sötétben botorkálnak az emberek a járdán, az úttest van megvilágítva.  Az autón van lámpa, a gyalogoson nincs. A régi magas lámpaoszlopok tetejére feltett lámpák egy nem átgondolt fejlesztés része, amely nem csak Kaposváron probléma, ezért az állam szerepvállalása a rossz kivitelezés miatt nem elkerülhető.

A hosszú távú pénzügyi és a környezetvédelmet érintő döntéseket lakossági támogatás kell, hogy megerősítse. Erre az alkotmányos jogrend a helyi népszavazást rendeli. Álláspontom szerint alkotmányos aggályt vet fel, hogy az országgyűlési képviselők kiválasztásának napján országos népszavazás, igen, helyi népszavazás nem tartható. Indokolás nincs: Dixi!

          Az önkormányzat rendeletben meghatározhatja, hogy mely körben döntsenek közvetlenül a választók a hosszú távú pénzügyi és a környezetvédelmet érintő döntéseket, mellé ide kell sorolni a képviselőknek önmagukra hozott szabályokat is.

          Az értékrend képviselete a döntéseinkben jelenik meg. Kaposvár problémái közül két téma emelkedik ki 2022-ben a koronavírus járvány elleni védekezés és a súlyos gazdasági válság, amely az áremelkedésben, kamatemelésben és árfolyamban jelenik meg.

          Szakítani kell azzal az ősi tapasztalással szembemenő, korszerűen fogalmazva: „Ne nézz fel!” állásponttal, hogy a fertőzést nem a fertőzöttek elkülönítése állítja meg. Ehhez intézkedések kellenek. Az oltakozz! jelmondat ismételgetése nem elégséges. Tesztelj, fertőzötten ne menj közösségbe, hordj maszkot, rendszeresen fertőtleníts, és figyelj az egészséged megóvására! A bezárások ellen, és a kórház tehermentesítése érdekében a lakosság ingyenes tesztelése szükséges. Csak így kaphat a többi beteg is megfelelő időben szakszerű ellátást. Közülük kiemelten az intézményben lévő gyermekek és nevelőik tesztelése. Tesztelni kell!

          Az áremelkedések, na és a választás miatt a béremelések évét éljük, de nem egyformán a polgármester bérét az országgyűlés 30%-kal emeli 1.495.000 Ft-ra, ami havonta 348.220 Ft pluszt jelent. Sokan nem keresnek annyit, mint ez a havi plusz. A minimálbér (200.000 Ft) és a garantált bérminimum (260.000 Ft) emelése jó hír. A valóságban azt jelenti, hogy a pályakezdő és a nyugdíjba menő bére között nincs különbség, ha ennyi a bére. Gondoljuk a szociális gondozókra, a középfokú gazdasági és adminisztratív kollégákra.  A garantált bérminimum az előző választás 2018 óta bruttó 14.500, majd 15.600, azután 8.400, most pedig 41.000 Ft-tal nőt. Nem egy év növekedést kell csak nézni. Az alacsony jövedelmekhez tartozó ágazati pótlékokat, kompenzációkat, kiegészítéseket elolvasztja a közszférában, amely jogos elégedetlenséget okoz. Üzenete: Nem számít mióta és mennyit dolgozol!

Az egyik kereskedelmi lánc nyilvánosságra hozta, hogy az új belépő eladó kezdő bére 8 órás munkarendben 2022. januárjától bruttó 362 600 forintra emelkedik, a 6. évtől pedig bruttó 432 100 forintra nő. A pozícióban elérhető legmagasabb bér bruttó 502 300 forint. Minél hosszabb időt tölt el egy munkavállaló a cégnél ugyanabban a pozícióban, annál magasabb bérre számíthat, amit automatikusan megkap, amint eléri az előírt szolgálati időt. Az egyes bérkategóriákat már a belépés napján megismerik a munkatársak.

A járvány kezelés és a bérek esetén is az állam a felelős, de az önkormányzatnak is van lehetősége értékrend alapú pénzelosztásra:

3 nővér pluszban a kórházban vagy 3 főállású alpolgármester 30%-os béremeléssel? Erről a képviselők döntenek a választók értékrendje alapján.

Javaslom a kaposváriak részére a 2022. évi költségvetés áttekinthető és közérthető pénzfelosztását közzétenni, amelyben az önkormányzati források megoszlása bemutatásra kerül fő csoportok szerint.

• beruházások
• egészségügy
• közigazgatás
• közlekedés
• köztisztaság
• kultúra
• oktatás, nevelés
• sport
• út és járda

2. Előterjesztés Kaposvár Településrendezési eszközeinek módosítása

Kérdés:

az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII.27.) kormányrendelettel (továbbiakban: Kr.) módosításáról szóló 831/2021. (XII.29.) Kormányrendelet további ipari terület fejlesztésre a Kaposvári Északi Ipari Park kialakítását (I. ütem) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.

Mi ennek a jelentősége, tartalma? Helyi adózási szempontjából? Kormánymegbízott felügyeleti jogkör szempontjából? Kapcsolódó engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi szempontok érvényesülése, hogy változik?

Kit illet majd az iparűzési adó bevétel erről a területről Kaposvárt vagy Somogy Megyét? Előfordulhat, hogy később erre hivatkozással a város bevétele tovább csökkenjen?

A hatásvizsgálati lap ezekre a kérdésekre miért nem terjed ki?

„Költségvetési hatás: önkormányzatot terhelő költség nem jelentkezik” azonban az adóbevételekről nem szól.

Hozzászólás:

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kapcsán az alábbi félelmeket fogalmazzák meg szakértők:

• átláthatatlanságára,
• a helyi lakosok érdekeinek figyelmen kívül hagyására,
• a szakmai hatástanulmányok semmibe vételére, illetve
• a beruházásokat kísérő joggal való visszaélésekre adhat lehetőséget.

A közigazgatási engedélyezési eljárások törvényi szabályait az országgyűlés alkotta, határidőkkel, szakhatósági véleményekkel. Az itt élők érdekeit a jogszabályok védik, amit az országgyűlés hozott, a legfőbb népképviseleti szerv.

A megfelelő hatás- és környezetvédelmi tanulmányok hiánya később visszafordíthatatlan hátrányokhoz vezethet. Egy magánház építésekor be kell tartani az általános szabályokat, de egy üzem építése, amelynek lehet környezeti, biztonsági speciális előírásai ott nem. Ez a törvény előírásai alól egy kormányrendelet alapján átminősített területre vonatkozó külön eljárási rend. Törvénymódosítás kell, ha nem jó a törvény, de ez a megoldás átláthatatlan az itt élők részére.

3. Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekjóléti intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak elismeréséről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról             

NINCS anyag!!!!!!

Kérdés:

Hozzászólás:

4. Előterjesztés egyéb vagyonhasznosítási ügyekről

Kérdés:

Maros utcai telkek estén ki végezte az értékbecslést? Milyen kiválasztási eljárás alapján? Miért nincs csatolva a döntéshozó számára rendszeresen az értékbecslés? Kinek a felelőssége?

A Fő u. 6. üzlethelyiség értéknővelő beruházása a későbbi bérbeadáshoz mennyivel magasabb bérleti díjat eredményez az önkormányzatnak? Eddig ruha bolt volt. Mennyi volt a havi bérleti díja a Roland Divatház Designer Outlet üzletének?

A 187m² Sétáló utcai üzlethelyiséget havi 50.000 Ft-ért akarnak kiadni? Miért a kaposváriak fizetik ki a bérlő átalakítási elképzeléseinek nagyobb részét, azzal, hogy bevételről mondana le az előterjesztő?

A homlokzati cégtábla és a légkondicionáló kültéri egység elhelyezése vonatkozásában bérlő előzetesen köteles településképi eljárás lefolytatását kezdeményezni a városi főépítésznél. Ezen eljárásnak része a társasház lakóinak hozzájárulása?

A Városház utca 4. szám alatti, 830,29 m2 alapterületű tanétterem és tanszálló ingatlant 650.000, -Ft/fő+ÁFA bérleti díjon, 5 + 5 (opciós) évre történő bérbeadására meghirdeti.

Mennyi volt az utolsó éves árbevétele az üzemeltetőnek?

Bárány fogadó jelenlegi üzemeltető folytatja? Eddig mennyiért bérelte az ingatlant?

Hozzászólás:

Javaslom külön szavazzon a Közgyűlés az egyes határozati javaslati pontokról.

5. Előterjesztés a Kaposvár, Fő u. 63. fszt. 3. szám alatti üresen álló lakás bérlakás állományból történő kivonásáról, hasznosításáról

Kérdés:

Hozzászólás:

6. Előterjesztés a Somogy Megyei 1. Számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról

Kérdés:

Egy új név van a bizottságban. A többieknek van tapasztalata a választási eljárásban. Az új tag kiválasztása, hogy történt, milyen választási jogalkalmazási tapasztalattal rendelkezik?

Hozzászólás:

3/2018. (I. 25.) önkormányzati határozat: 1. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a Somogy megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak a következő személyeket választotta meg:

dr. Boda Róbert

dr. Szijártó Attila

dr. Vicziánné dr. Révy Judit Borbála

póttagjainak a következő személyeket választotta meg:

Reöthy Ferenc

Veiger Katalin

7. KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ ELŐTERJESZTÉS

Előterjesztés a humán (pl. szociális, gyermekjóléti és egészségügyi) területen dolgozók megbecsüléséről

Határozati javaslat:

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése, úgy határozott, hogy a humán (pl. szociális, gyermekjóléti és egészségügyi) területen dolgozók megbecsüléséről rendeletet alkot. Ennek érdekében utasítja a jegyzőt, hogy terjesszen be rendelettervezetet.

Felelős: Csillag Gábor jegyző

Közreműködik: Bálizsné dr. Heizler Krisztina aljegyző

Határidő: 2022. február 15.

 

Indokolás

A Közgyűlés 2022. január 27-i anyagai között szerepelt egy előterjesztés a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekjóléti intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak elismeréséről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról.

A Népjóléti Bizottság tárgyalta volna elsőként a tervezetet. Amikor benyújtott módosító indítványaim közzététele iránt érdeklődtem rákérdeztem, hogy az éves költségvetéshez hasonlóan ezt az előterjesztést is az utolsó pillanatban kapjuk meg? Meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy nem lesz ilyen előterjesztés. Ez durva sértés az ágazatban dolgozókkal szemben.

Nem a Közgyűlés által munkatervben meghatározott napirendi pontról van szó, így annak közzététele utáni levétele rossz érzést kelt a dolgozókban. Ilyen hibát az előterjesztő még soha nem követett el az elmúlt három évtizedben. Ez nagyfokú érzéketlenségre vall, amely miatt a Közgyűlésnek kell megkövetnie a szociális és gyermekjóléti területen dolgozókat.

Mivel a tervezet kész és a költségvetést 2022. január 27-én tárgyalja a Közgyűlés semmilyen ésszerű oka nincs a napirendről való levételnek, ezért a napirend módosítását a bizottsági üléseken -mivel a bizottsági ülés meghívói tartalmazták – nem szavaztam meg. Mélységesen felháborít és határozottan visszautasítom az ilyen vezetői magatartást.

Rátérve az indítványra, mivel az előterjesztés tartalmáról a felvilágosítást megtagadta az előterjesztő képviselője az alábbi javaslatokat fogalmazom meg a tervezet benyújtásához:

A legfontosabb a rendelet személyi hatálya, amely nem korlátozódhat az önkormányzati közalkalmazottakra a humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók intézményeinken kívül az egyházi, civil, sőt a Városházán dolgozókra is ki kell terjedjen. Természetesen, ha választási kampányígéretnél megszokott 13. havi, sőt 14. havi juttatásról szól, akkor abban a körben lehet az önkormányzatnál dolgozókat preferálni. Külön kiemelendő a humán ágazatban és a hivatalban dolgozók garantált bérminimumon vagy kevéssel az felett ágazati pótlékokkal foglalkoztatottak helyzete. A szociális gondozók, a családsegítők, a középfokú gazdasági területen és adminisztrációban dolgozók helyzete. Tapasztalat és szolgálati jogviszonytól függetlenül a pályakezdő és a nyugdíj előtt álló 40 évet ledolgozó között nincs érdemi bérkülönbség. Ami feszítően méltánytalan helyzet. Ez az országgyűlés feladata, de nem választási évben a korábbi években alacsonyabb garantált bérminimum-emelés felemelésével, hanem az önkormányzat finanszírozásának emelésével érhető el. A fenntartói jogok biztosításával a helyi közösség döntsön a bölcsődétől, az idősek otthonáig minden helyben lévő intézményről, így az iskolákról is. Az államosítás megbukott, ahogy az előre látható volt. Nem lehet a fővárosból irányítani egy országot, mint ahogy a várost sem lehet autóból vezetni.

A koronavírus járvány okozta szociális problémák jól megmutatták, hogy a Szociális Iroda és a humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) intézményeinkben dolgozók, sőt az különböző karitatív szervezetek együttműködve, egymásra utalva tudtak csak helyt állni.

Gondoljunk a 2. és 3. hullám alatt a Liget Otthon gondozóinak tömeges megbetegedésére, amikor a házi segítségnyújtásból mentek át segíteni a dolgozók. Mindenesetre az önkormányzat által finanszírozott színház jutalom-előadására a kormányhivatal dolgozói mellett a mi kollégáink nem kaptak helyet, ami a városvezető szégyene és érzéketlensége.

A személyi kör meghatározása után rátérek a megbecsülés kifejezésére. A szervezéstudományban a humán iskola elért eredményeinél kiemeli a pszichológia, az emberi magatartás alapulvételét, amely a munkavégzés hatékonyságát eredményezi. Nem ég ki az ember és jó munkakörülmények esetén nagyobb teljesítményre képes.

A megbecsültség érzése a tisztességes munkabér – amely a családfenntartás alapja – mellett a megfelelő munkakörülményt jelenti. Az irodai elhelyezés és az eszközök biztosítását. Ezen a területen különös hangsúlyt kapnak a kommunikációs eszközök pl. mobil telefon internet használat, amelynek költségei Magyarországon a bérekhez képest kiugróan magasak. Egy család mobil, internet, tv előfizetése a háztartási költségek jelentős részét képezi. A szolgáltatók is nyújtanak flotta kedvezményeket, amely a szolgáltatás mellett a készülék vásárlást is támogatja, ezekhez az önkormányzat hozzájárulva tovább csökkentheti a dolgozók költségeit. Ezek az eszközök a munka adminisztrációs terheit csökkentik, így több idő marad az érdemi munkára.

A tisztességes munkabér és munkaeszköz mellett az odafigyelés is fontos megtartó erő. Ha betegség, családi problémák esetén kiszámítható segítséget kap a dolgozó, így az otthonteremtés, a családfenntartás, a prevenciós szűrések, a szűrés alapján diagnosztizált betegség során a betegút biztosítása, munkaidő-kedvezmény, a lehetetlen táppénz-fizetési szabályok miatt fizetési előleg biztosítása, temetési költséghez való hozzájárulás. Ha ezek szabályait előre ismeri, tudja, hogy olyan munkáltatónál dolgozik, ahol számítanak a szakértelmére.

A szélesebb teljes fenntartótól független megbecsültség a humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók bevonása a város szórakozási, kikapcsolódást nyújtó rendezvényeibe. Ortodox gazdasági szakemberek már verik az asztalt, ez is pénzbe kerül. A kamarazenei fesztiválunk szervezője megmutatta annak idején, hogy ez nem feltétlenül igaz. A magas bérlet és jegyárak, amelyek elengedhetetlenek a színvonalas előadókhoz, nem töltötték meg a koncert termeket. Így bevezette itt is a párna rendszert 3.000 Ft-ért vásárolt párnával a padlón, lépcsőn - ha volt üres szék azon - ülve bármelyik koncertre be lehetett ülni. Így a diákok és Magyarországon a tanárok is megengedhették maguknak a zenei élményt. Nem történt más, mint a szabad kapacitásokat okosan használták. Beléptetés először a bérlettel, jeggyel rendelkezők, majd a fesztivál párnát vásárlók. A rendezvényt több tíz millióval támogatja (finanszírozza) az önkormányzat.  

A humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók részére a szabad kapacitások „last minute” rendszerben kedvezményesen értékesíthetők. Színház- és mozijegytől a sportversenyeken át a fürdő szolgáltatásokig. De a kiállítások megnyitói és zárás előtti látogatása is ide tartozhat. A városi rendezvényekre történő meghívás a megbecsülés fontos eleme. A város napján a humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók közül szinte minden évben kap valaki elismerést, ilyenkor nem csupán a hozzátartozók, hanem a kollégák is örömmel részt vennének a színházi eseményen.

A humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók a családjuk megértése és támogatása nélkül aligha tudnának jól dolgozni, ezért fontos, hogy a cégekhez hasonlóan évente családi naphoz, egy szakmai naphoz és egy évvégi találkozóhoz támogatást biztosítson a város, amely lehet helység biztosítástól kezdve a helyi vállalkozók támogatásának kéréséig bármi. Az első városi pedagógus napok erre jó példa, ma már kényszerként élik meg a dolgozók. A korábban egy vezető helyett ma már három, négy ember ad át okleveleket. Az oklevelek számának növekedésével együtt a megbecsültség csökkenését érzik a pedagógusok, gratulációként like a Facebook felületen, mindenki várja, hogy mielőbb hazamehessen.

Ezek a felsorolt elemek különböző formákban itt-ott megvoltak az erős önkormányzati időben, amikor még a város volt a fenntartó, volt gazdája az ágazatoknak, de ma már lélektelen, üres, kötelező, „nemszeretem” eseményekké váltak. Ehhez új szemléletre és szívre van szükség. Az emberek életük nagyrészét munkával töltik, nem mindegy, hogy telik ez az idő és az sem, hogyha vége a munkával töltött éveknek, miként búcsúznak el a kollégáktól, vagy csak becsapják utánuk az ajtót.

Dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester úr nyolc éven keresztül dolgozott velünk, nem csupán tisztelet, de szeretet volt közte és a munkatársak között. Egy csoportképet, amit kapott tőlünk kitette otthon a falra és sokszor nézegette. Minden év október 2-án tortával köszöntöttük 85 éves koráig, majd telefonon hívtam és az első mondat a képről szólt. Megkérdezte kivel, mi van. Amikor 90 éves lett, barátai, tanítványai, kollégái szerenádot adtunk az ablaka alatt.

Lesétált hozzánk, mindenkivel kezet fogott, a lányokat megcsókolta. Majd odasúgta:” Nem felejtettek el! Amikor valaki elkezdi írni a be nem terjesztett rendeletet, ez legyen a mottó.

 Kérem a Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek és soron következő ülésünkön tárgyaljuk meg a rendelet-tervezetet.

A dolgozók felé pedig bocsánatkéréssel tartozunk, mert nem voltunk képesek a kiírás szerint időben az előterjesztő javaslatát megtárgyalni.

 

7. Előterjesztés a kaposváriak véleményének kikéréséről

KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ ELŐTERJESZTÉS

Előterjesztés a kaposváriak véleményének kikéréséről

Határozati javaslat:

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése, úgy határozott, hogy a lakosság egészét érintő hosszú távú pénzügyi kötelezettség-vállalás, a környezetet érintő beruházások, továbbá a képviselők önmagukra hozott rendeleti szabályok esetén köteles kikérni a kaposváriak véleményét. Ennek érdekében utasítja a jegyzőt, hogy terjesszen be rendelet-tervezetet, amely a fent említett három tárgykörben kötelezővé teszi a helyi népszavazás elrendelését.

Felelős: Csillag Gábor jegyző

Közreműködik: Bálizsné dr. Heizler Krisztina aljegyző

Határidő: 2022. február 15.

 

Indokolás

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.  Ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján a választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A Mötv.41. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.  Ugyanezen szakasz (2) bekezdése a) - d) pontjai alapján nem lehet helyi népszavazást tartani: a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. Az Nsztv. 33. § bekezdése alapján a képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.

Az Nsztv. 34. § (1) bekezdése a) - c) pontjai alapján helyi népszavazást kezdeményezhet: a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

A koronavírus-világjárványról szóló 2021. évi I. törvény módosítása értelmében a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, illetve a már kitűzött választások elmaradtak. A 2021. évi I. törvényt az Országgyűlés szeptember utolsó napjaiban módosította, így a veszélyhelyzet 2022. január 1-jéig fennmarad. A ki nem tűzött, és az elmaradt időközi választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni. Helyi népszavazás a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kezdeményezhető és nem tartható, továbbá a már folyamatban lévő népszavazási kezdeményezésekhez kapcsolódó valamennyi határidő megszakad, azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon indulnak újra. 2021. július 21-én a Magyar Közlönyben megjelent az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII.21.) Korm. rendelet, melynek értelmében újra kezdeményezhető országos népszavazás, előbbi rendelkezés hatálya ugyanakkor a helyi népszavazásokra nem terjed ki.

Jelenleg Magyarországon a veszélyhelyzetre hivatkozva olyan jogi szabályozás van hatályban, hogy országos népszavazást lehet, de helyi népszavazást nem lehet tartani. Hasonlóan a veszélyhelyzet alatt nem lehetett képviselő-testületi üléseket tartani – kis településen 5 fős testület sem -, míg az országgyűlés 199 fővel az ország minden területéről a fővárosba, majd onnan hazautazó képviselők dönthettek, tanácskozhattak. Ez járványügyi szempontból rendkívül veszélyes, különösen az oltás lehetősége előtti időszakban.  A jogi szabályozás módosításával az úgynevezett online döntéshozatal lehetőségét sem biztosította jogszabály, holott a technikai feltételek a XXI. század elején adottak. Az Alkotmánybíróság nem döntött a nyilvánvalóan ésszerűtlen rendelkezés alkotmányosságáról.

Az önkormányzat az alkotmányos közvetlen hatalomgyakorlás biztosítására rendeletet alkothat. A veszélyhelyzet megszűnte, a korlátozó szabályok visszavonása vagy az Alkotmánybíróság határozott fellépése esetén a kaposváriak ismét élhetnek alkotmányos jogukkal a helyi népszavazással.

Két alkalommal terjesztettem be rendelettervezetet a Közgyűlés elé, hogy csökkentse a maximumról a minimumra (25%-ról 10%-ra) a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát. Első alkalommal 2021. szeptember 23. ülésén a Közgyűlés kérdés és hozzászólás nélkül szégyenteljes hallgatás mellett 5 igen – közülük egy többségi frakcióhoz tartozó képviselő - szavazattal 10 nem szavazattal elutasította indítványomat, mely szerint a helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett. Második alkalommal a Közgyűlési többség a bizottság által tárgyalt önálló előterjesztésemet meg sem tárgyalta, nem vette napirendre, ami példátlan arrogancia a rendszerváltás óta. Ékes bizonyítéka a félelemnek, a választók véleményétől.

2021. szeptember 23. ülésén előterjesztőként az alábbi kiegészítést tettem az írásos beadványhoz:

„dr. Nadrai Norbert József képviselő részletes indoklást ad, mivel a jogi bizottságon nem volt semmilyen kérdés vagy hozzászólás. Magyarországon aláírásgyűjtési dömping van. A jogon kívüli véleménynyilvánítások korát értjük: nemzeti konzultációk, előválasztások. Míg az előző a kormánypártszövetség, addig az utóbbi az ellenzéki oldal felaprózódott pártjainak eszköze. Nemzeti konzultációk jellemzője a feleletet magában foglaló kérdések, amelyek egy kormányzati döntés társadalmi támogatottságát kívánja csupán indokolni, de valós választást nem kínál. Ez látszik az egyes kérdésekre adott válaszadók támogatottsági arányain, amelyek 90% felettiek, jellemzően 97-99% között, mint egy korábbi korszakban. Pl. Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy ki fizessen a multinacionális vállalatok vagy a családok. 99% úgy döntött, hogy a multinacionális cégek fizessenek. A konzultációs kérdések nem közvélemény-kutatási módszertan alapján kerülnek összeállításra, és a kiértékelésének módjában sem szerepelnek a közvélemény-kutatással kapcsolatos szakmai szempontok. 2015-ben a Miniszterelnökség megtagadta a feldolgozási adatok és a feldolgozás körülményeinek nyilvánosságra hozatalát, a Fővárosi Törvényszék első fokon kötelezte a jogutód Kabinetirodát, fellebbezés nyújtottak be a Fővárosi Ítélőtáblához. Közvetlen hatalom gyakorlására ez az eszköz alkalmatlan, valódi választási alternatívák nem jelennek meg. A másik jogon kívüli eszköz, ami kezd terjedni az előválasztás, ahol az ellenzéki pártok országos elnökeinek megegyezését hivatott minél szélesebb társadalmi támogatottsággal megerősíteni. Az előválasztási eljárás alatti elnöki alkuk szerinti visszaléptetések, valamint a független jelöltek indulásának megakadályozása a pártfrakciók valamelyikéhez kötelező csatlakozás követelménye okán. Nem a jelöltek képességéről, törvényalkotáshoz szüksége tudásáról, támogatottságáról, hanem az egyes pártok választókerületenkénti támogatottságának felméréséről szól. A politikai ellenfél híveit megszervezve kiválaszthatja a saját konkurensét. Pár száz ellenkező oldali szavazó eldöntheti az ellenzéki jelölt győzelmét. A választási eljárás alapelvei nem érvényesülnek, pártok megegyezése a mérvadó. A jelenlegi kiválasztási feltételek nem a körzetben élő választók, hanem az adott párt országos vezetőjének képviseletét ellátó személy kiválasztásról szól. Ezt plakáton is látni lehet. Közvetlen hatalom gyakorlására ez az eszköz is alkalmatlan, valódi választási alternatívák nem jelennek meg, pártelnöki alkuk jóváhagyását célozza és korlátozza a jelöltek részvételét. A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze Magyarországon a népszavazás. A rendszerváltás utáni hatalom gyakorlását befolyásoló tényező, hogy a Közgyűlési többséget 1998 óta egy politikai erő alkotja. A polgármesteri posztot 1994-től ugyanaz a személy tölti be, amely a jelenlegi mandátum végére 30 év lesz, 7 egymást követő ciklussal. A képviseleti, közvetett hatalomgyakorlásra jelentős hatással volt a választójogi rendszer módosítása is, 1994. évi átalakítása, amely egyfordulós választást vezetett be, majd a 2014 óta az egyéni választókerületi mandátumok és a listás mandátumok aránya jelentősen megváltozott (jelenleg 12:5). Jól mutatja a kompenzáció 50 formális jellegét, hogy 2019-ben a többségi oldalt támogatók és változást akaró polgárok szavazatkülönbsége a tizenkettő egyéni választókerületben mindössze 81 szavazat volt, de ez nem változtatott a képviseleti arányon. A helyi választásokon a kaposvári választópolgárok harmada és fele között szokott általában részt venni, tehát nem a teljes népesség harmada és fele között. Ennek a részvételi aránynak valamivel több mint a fele juttat egyéni mandátumhoz képviselőt és polgármestert. Jól érzékelhető, hogy koránt sincs olyan nagyarányú felhatalmazása a többségi oldalnak, mint az látszik elsőre. A népszavazás primátusa a képviseleti döntéshozatallal szemben széles körben elfogadott, de kivételessége is. A kormány másodszor kéri a választók véleményét népszavazáson az elmúlt tíz évben, 200.000 választópolgár aláírása alapján nem valósult meg országos népszavazás, amely sokat elárul a magyar hatalomgyakorlásról. Volt olyan év, ahol a Nemzeti Választási Bizottság az összes benyújtott kérdést elutasította. A Nemzeti Választási Iroda elleni fizikai támadás pedig azonnali kormányfői beavatkozást igényelt euró-atlanti szövetségeseink nyomására. Az ekkor kiírt népszavazás érvénytelen volt. Kaposváron az utolsó népszavazási kezdeményezés nem jutott el a népszavazásig, de az aláírásgyűjtés önmagában hatást gyakorolt a széleskörű társadalmi vitát kiváltó környezetvédelmi, és egészségvédelmi érvek ütközése miatt. A felsorolt érvek miatt indítványozza a Közgyűlésnek, hogy helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett. A maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%. Nem szolgálja a békés, demokratikus működést, ha adminisztratív eszközökkel elfolytja a Közgyűlés a népakaratot. Tájékoztatta a Közgyűlést, hogy a rendelettervezetet 2:4 arányban a Jogi Bizottság nem támogatta, a javaslattal kapcsolatos kérdés, ellenérv nem hangzott el. Kérte a testületet, hogy tárgyalják meg a kérdést és fogadják is el azt.”

Indítványom, mely szerint helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett az alapján terjesztettem be, hogy a maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%.

Az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló T/17265 törvényjavaslatot 2021. október 12-én elfogadta az Országgyűlés, amelynek értelmében szabadon tartható népszavazás és országos választás egymástól kevesebb mint 41 nap különbséggel, így egy napon is. Sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, sem pedig más jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést a helyi népszavazás napjára vonatkozóan, ezért a helyi népszavazást az országgyűlési képviselők választásával egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani. Az Országgyűlés döntéshozatala megerősíti azt a gazdaságossági célt, hogy a választásokkal együtt, amely a közvetett hatalomgyakorlás képviselőinek kiválasztását szolgálja egyúttal lehetőséget biztosítson a közvetlen hatalomgyakorlásra is. A veszélyhelyzet alatt viszont indokolatlan különbség alapján helyi nem, országos népszavazás tartható.

„Kaposváron az épül, az történik, amit a kaposváriak akarnak.” Sokat halljuk ezt a frázist. 2022. áprilisában az országgyűlési képviselők választásával egyidejűleg, többletköltséget nem jelentve a kormány kikérheti a választók véleményét. Kaposvár Közgyűlése ingyen az állam által finanszírozott választásokon megtehetné ugyanezt. Indokolt önkormányzati ciklusokon átívelő beruházások megvalósítása, a kaposváriak által működési költségekhez való hozzájárulásra kötelezés esetén valóban megkérdezni az itt élőket. A jelenlegi jogszabályi környezetben országos népszavazás, ami korábban nem volt tartható országgyűlési képviselők választásának napján, most megtartásra kerül. A korábban ezen a napon tartható helyi népszavazás, most nem tartható.

Kaposváron a közvetlen hatalomgyakorlás adminisztrációs korlátjának lebontását indokolja, hogy a Közgyűlési többséget 1998 óta egy politikai erő alkotja, a polgármesteri posztot 1994-től ugyanaz az ember tölti be, amely a jelenlegi mandátum végére 30 év lesz, 7 egymást követő ciklussal. A választójogi rendszer 1994. évi átalakítása egyfordulós választást vezetett be, majd a 2014 óta az egyéni választókerületi mandátumok és a listás mandátumok aránya jelentősen megváltozott (jelenleg 12:5). 2019-ben a többségi oldalt támogatók és változást akaró polgárok szavazatkülönbsége a tizenkettő egyéni választókerületben mindössze 81 szavazat. A helyi választásokon a kaposvári választópolgárok harmada és fele között szokott általában részt venni, tehát nem a teljes népesség harmada és fele között. Ennek a részvételi aránynak valamivel több mint a fele juttat egyéni mandátumhoz képviselőt és polgármestert. Jól érzékelhető, hogy koránt sincs olyan nagyarányú felhatalmazása a többségi oldalnak, mint az látszik elsőre. A népszavazás primátusa a képviseleti döntéshozatallal szemben széleskörben elfogadott, de kivételessége is. A kormány másodszor kéri a választók véleményét népszavazáson az elmúlt tíz évben. Kaposváron az utolsó népszavazási kezdeményezés nem jutott el a népszavazásig, de az aláírásgyűjtés önmagában hatást gyakorolt a széleskörű társadalmi vitát kiváltó környezetvédelmi, és egészségvédelmi érvek ütközése miatt.       

Kaposváron a több évtizedes, sőt kádári hosszúságú mandátummal rendelkező városvezető, a nyilvánosság egyoldalúsága, az elvándorlás mértéke indokolja, hogy a biztosítsa a Közgyűlés a helyiek jogát saját sorsuk meghatározásában. A kötelező helyi népszavazással a Közgyűlés képes biztosítani, hogy a város fejlesztése ne egy szűk elit érdekei szerint történjen, egyben ne kerüljön szakmai kérdés politikai érdekek ütköző zónájába. Nem csupán képviselőválasztással egybekötött népszavazással lehet a költségeket csökkenteni, de a több milliárdos közpénzből készülő beruházások társadalmasítási forrásai is felhasználhatók erre a célra. Nem konferenciák, látszat egyeztetések és propaganda kell a társadalmasításhoz, hanem a helyi népszavazás, amely biztosítja egy beruházás társadalmi támogatottságát. Különösen, ha a résztvevők pénzéből is épül, továbbá az Ő környezetüket, illetve sok éves pénzügyi kötelezettség-vállalásukat érinti.

Kaposváron ilyen aktuális beruházás a biomassza erőmű, amely környezeti hatása és hosszú távú gazdaságossága miatt, valamint a városi fürdőhöz tervezett szálloda megépítése, amely önkormányzati tulajdonlása és üzemeltetésének évtizedes bérbeadása hosszú távú gazdaságossági kérdés. A népszavazási eljárás alatt minden oldal pro és kontra kifejtheti érveit, a választópolgár a döntéséhez információkhoz juthat. A döntést követően pedig békességben folyhat a beruházás vagy a lakossági igénynek megfelelő másik fejlesztés kezdődhet. Hat alkalommal próbáltam elérni, hogy a képviselők maguk számára rendeletben ne határozzanak meg ingyenes parkolást. Saját érdekükkel képtelenek szembe menni a képviselők, ezért, ha a városlakók pénzéből akarnak parkolni kérjék azok döntését, hogy kifizetik-e. Amennyiben a választóikat meg tudják győzni, hogy azok kifizessék a város egész területén a parkolásukat, akkor erkölcsi kérdés nem merülhet fel velük szemben, addig azonban igen.

            Kérem a Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek ellátva esküjükhöz híven a választók képviseltét. Továbbra is kérem, hogy az előterjesztő terjesszen elő a Közgyűlés elé rendelet-módosítást, mely szerint helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a jelenlegi 25%-os törvényi maximum helyett.