Képviselői jogegyenlőség alkotmányos alapelvének megsértése
KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KÉPVISELŐJE
ELŐTERJESZTÉS
a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosítását több ponton törvénysértőnek minősített, közjogilag érvénytelen 20/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról szóló polgármesteri előterjesztéshez csatlakozó képviselői előterjesztés
Mielőtt a jogi kérdések tárgyalására térek, rövid áttekintés a rendelettervezet készítésének előzményeiről:
Képviselői jogegyenlőség alkotmányos alapelvének megsértése súlyos törvénysértés demokratikus jogállamban.
Képviselői javaslatom a képviselői jogegyenlőség alkotmányos alapelvének helyreállítását szolgálja, minden képviselő egységes százalékos emelésben vagy egységes 2014 évi. tiszteletdíj befagyasztásban részesül, továbbá az átmeneti rendelkezésekben rögzített alkalmazási szabály alapján a képviselői megbízatásuk kezdetétől jogosultak ezen önkormányzati ciklus alatt tiszteletdíjra. [A Kúria Önkormányzati Tanácsa közjogi érvénytelenség esetén - jelen esetben - visszamenőleges hatályú megsemmisítést alkalmaz.]
A 2019. évi önkormányzati képviselők választásán az egyéni választókerületekben 81 szavazattal kapott több szavazatot a többségi oldal.
Az alakuláskor a polgármester a bizottsági, részönkormányzati (a továbbiakban: elnök) esetén 30%-kal, a bizottsági külső tagok esetén 20%-kal tett javaslatot a tiszteletdíjak emelésére, míg a döntéskor ebben az időpontban 2 nem a többséghez tartozó képviselő tiszteletdíját a 2014. évi szinten befagyasztotta. A képviselőket erről külön nem tájékoztatta az előterjesztés. Sőt azt írta le, hogy fenti döntésnek nincs költségvetési kihatása, amely ellentmondásban áll az emelésekkel.
A képviselői jogegyenlőség sérelmét jelzi, hogy (minden többségi oldalhoz tartozó képviselő vagy elnök vagy alpolgármester, sőt amikor a többségi oldal a két főállású polgármester mellett – amire a 30 év alatt nem volt példa – további alpolgármestert választottak, egyik többségi képviselő két elnöki posztot is betölt. Ez sem az országgyűlésben sem más önkormányzatnál nem gyakorlat. Erre az SZMSZ. nem tartalmaz rendelkezést, így indokolhatatlan, hogy az egyik elnöki munkáért miért nem, a másikért miért vesz fel tiszteletdíjat.
Ezzel a döntésével a testület a több bizottsági tagsággal rendelkező és az elnöki posztot betöltő képviselők között 50.000 Ft volt a különbség, a módosítást követően 110.000 Ft lett a különbség, a 33.3%-os különbség 73,3%-ra nőtt. Az önkormányzatiság 30 éve alatt minden alakuláskor azonos százalékkal nőttek az egyes tiszteletdíjak.
A törvénysértés a képviselői jogegyenlőség megsértése, amely ellen jogorvoslattal a Kúriához lehet fordulni. Azonban erre a kormányhivatalnak van joga és kötelezettsége, aki ezt elmulasztotta annak ellenére, hogy képviselőként jeleztem a rendelet elfogadásakor a mind az eljárási, mind az anyagi jogsértést.
Mivel több mint egyévig nem volt szándék a kormányhivatal részéről a törvénysértés ellen a Kúriához fordulni, bár ez jogszabályi kötelezettsége, az alapvető jogok biztosához fordultam, akinek szintén lehetősége a Kúria Önkormányzati Tanácsának három bíróból álló testületéhez fordulni.
Az alapvető jogok biztosa a kormányhivatalt hívta fel eljárásra, aki több ponton törvénysértőnek ítélte meg a Közgyűlés döntését másfél év után. Azonban a Kúriához fordulás helyett szakmai segítséget nyújt törvénysértő jogszabály jogalkalmazási kérdéseiben a jegyzőnek. Törvényességi felhívást küldeni a Közgyűlésnek nem szándékozik, holott ez a feladata.
Ezek után az alkotmányos alapelv megsértésének orvoslására nyújtott be ismét rendelettervezetet a polgármester. Több jogalkotási hiba mellett a képviselői jogegyenlőség sérelmét nem szünteti meg a javaslata. Közel két évvel a választások után, elismeri ugyan az alkotmányos alapelv, a képviselői jogegyenlőség szándékos megsértését, de átmeneti rendelkezésben rögzített alkalmazási szabály megalkotása hiányában a törvénysértés megmarad. Ezzel a többségi képviselőknek is érdeksérelmet okozott a polgármester, aki saját illetményét - amelyet az állam határoz meg és a kaposváriak fizetnek ki – teljes mandátumának idejére megkapta, míg képviselőtársai az emelt tiszteletdíjukat nem a megbízatásuk kezdetétől kapták meg erre az önkormányzati ciklusra.
Az alkotmányos alapelv megsértésének vizsgálatáról az alapvető jogok biztosa az alábbiakat fejti ki:
„A Kormányhivatal megkeresésemre válaszolva arról tájékoztatott, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás keretében megvizsgálta a vonatkozó szabályozást.
[Az alapvető jogok biztosa a számára adott tájékoztatás alapján nem szakmai segítségnyújtásról ír.]
A Törvényességi Felügyeleti Írásbeli Kapcsolattartás modulon keresztül felterjesztett jegyzőkönyv, valamint a Nemzeti Jogszabálytárban publikált Ör. alapján a Kormányhivatal megállapította, hogy az Ör. elfogadására a Jat. 7. § (2) bekezdésének megsértésével került sor, figyelemmel arra, hogy a jogszabály hatályba lépésének órában történő meghatározása esetén a kihirdetés időpontját nem előzheti meg a jogszabály hatályba lépésének időpontja. Az Ör. 9. § (1) bekezdése azonban a hatályba lépés időpontjaként 2019. október 31. 14 óra 15 percet jelölt meg, ugyanakkor a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint az Ör. elfogadására 2019. október 31. napján 14 óra 16 perckor került sor. Erre tekintettel a Kormányhivatal megállapította, hogy az Ör. annak elfogadása és kihirdetése előtt lépett hatályba, amely ellentétes Jat. 7. § (2) bekezdésével, erre tekintettel az SzMSz-nek az Ör.-el módosított rendelkezései közjogilag érvénytelennek tekinthetőek. A Kormányhivatal álláspontja szerint a közjogi érvénytelenség megszüntetése érdekében az SzMSz-nek az Ör. által szabályozott rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni.
A Kormányhivatal az Ör.-nek a közgyűlés és egyes szervei tagjainak juttatásaival kapcsolatos rendelkezéseivel összefüggésben hivatkozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 35. § (1) és (2) bekezdésére, amely rögzíti, hogy „[a] képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. Ha az önkormányzati képviselő tanácsnok, önkormányzati bizottság elnöke vagy tagja számára magasabb összegű tiszteletdíj is megállapítható. Az önkormányzati képviselő számára történő tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.”
Az SzMSz 1. melléklete jelenleg az alábbi rendelkezéseket tartalmazza a közgyűlés és szervei tagjainak juttatásairól:
„1. / önkormányzati képviselő alapdíja: 100.000 Ft,
2./ az egy bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja: 120.000 Ft,
3./ legalább kettő bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja: 150.000 Ft,
4./ a tanácsnok tiszteletdíja: 260.000 Ft,
5./ a bizottság és részönkormányzat nem önkormányzati képviselő tagjának tiszteletdíja: 60.000 Ft.”
A Kormányhivatal álláspontja szerint a fenti rendelkezés úgy értelmezhető, hogy az egy bizottsági tagsággal rendelkező képviselő – az önkormányzati képviselői alapdíjat figyelembe véve – a bizottsági munkájáért 20.000 Ft, a legalább kettő bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő 50.000 Ft tiszteletdíjat kap. Ezzel szemben az a bizottsági tag, aki nem önkormányzati képviselő 60.000 Ft tiszteletdíjra jogosult.
Ezzel összefüggésben a Kormányhivatal hivatkozott a Jat. 2. § (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Az Alkotmánybíróság már több döntésében – különösen 311/1992. (III.5.) AB határozatában – elvi jelentőséggel hívta fel a figyelmet a jogállamiságnak arra az alkotmányos követelményére, hogy – mivel a jogbiztonság szorosan a jogállamisághoz kapcsolódik – a jogbiztonság „az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek hatásukat tekintve kiszámíthatóak és norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek.” Mindebből következően a Kormányhivatal véleménye szerint egyértelműbb lenne, ha az új szabályozás során az SZMSZ jelenleg hatályos 1. mellékletének 2. és 3. pontja kiegészülne „az önkormányzati képviselő alapdíját figyelembe véve” szövegrésszel.
[A felülvizsgálati eljárásokban példátlan, hogy konkrét jogalkotási szövegezést ad a felülvizsgálatot végző szerv. Bíróság estén ez elképzelhetetlen, súlyos szakmai hiba, amely sérti a független bíróság alapelvét.]
A fentieken túlmenően a Kormányhivatal válaszában egyértelműen kihangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az SZMSZ 1. mellékeltének 5. pontja nem felel meg a Jat. idézett rendelkezésének, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy a nem önkormányzati képviselő bizottsági tag egy vagy több bizottságban ellátott feladataiért kapja-e a díjazást. Az önkormányzati képviselői bizottsági tagoknál differenciáltak aszerint, hogy egy vagy legalább kettő bizottsági tagsággal rendelkezik-e. Ez a nem képviselő bizottsági tag esetén nem történt meg. Amennyiben a gyakorlatban a „külsős” bizottsági tagok csak 1-1 bizottságnak tagjai, akkor – a normavilágosság érdekében - ennek megfelelően kellene a juttatásukra vonatkozó új rendelkezést megalkotni Magyarország Alaptörvényének XV. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
Az Mötv. 40. § (4) bekezdésének értelmében a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára, természetbeni juttatására, költségtérítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kimondta, hogy önkényes, a jogegyenlőség elvének megsértése miatt alkotmányellenes az olyan önkormányzati rendeleti szabályozás, amely a bizottsági munkáért az önkormányzati képviselőnek, illetőleg a nem képviselő bizottsági tagnak eltérő tiszteletdíjat állapít meg (39/2001. (X. 19) AB határozat, 21/2004. (VI.10.) AB határozat). Erre tekintettel a Kormányhivatal megállapította, hogy az SZMSZ 1. mellékletében foglalt rendelkezések nem felelnek meg az Mötv. 40. § (4) bekezdésében foglaltaknak, ezért – az 1. pontban kifejtettek miatt, továbbá a fentiekben kifejtett normavilágosság követelményének való megfelelés érdekében – új rendelkezéseket kell alkotni.
A Kormányhivatal – az Mötv. 133. § (3) bekezdése alapján – szakmai segítségnyújtás keretében az Önkormányzatnak is jelezte az Ör.-rel kapcsolatos problémákat, amelyre válaszul a jegyző arról tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy az SzMSz Ör.-rel érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését és az új szabályok megalkotását a következő, munkaterv szerinti közgyűlésre beterjeszti. A Kormányhivatal kiemelte, hogy amennyiben ez nem történik meg, akkor az SzMSz érintett rendelkezésére vonatkozóan törvényességi felhívást fog tenni.”
[Az önkormányzatnak szóló jelzést a Közgyűlésnek kell megküldeni, mint jogalkotónak a több ponton elkövetett törvénysértést jogalkotás során a képviselőtestület követte el döntésével. A Közgyűlés tagjaként nem kaptam ilyen dokumentumot.]
A kormányhivatal elmulasztotta jogszabályi kötelezettségét, amikor nem tett törvényességi felhívást a jogalkotó Közgyűlés felé. A Mötv. 134. § (1) bekezdése alapján, ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni. A kijelentő mód a jogszabályban egyértelmű kötelezettséget rendel, amely alól nincs kibúvó.
[A Kúria álláspontja, hogy különösen eljárási jogsértésen alapuló aggályok esetében a törvényességi felügyelet hatékonyságát nagyban növelő tényező lehet az, ha a kormányhivatal az önkormányzati rendelet megalkotását követően haladéktalanul megteszi törvényességi észrevételeit és az önkormányzattal folytatott konzultatív eljárás eredménytelen befejeztével benyújtja indítványát a Kúriához. Köf.5.013/2013/7. számú határozat]
A kormányhivatal a Közgyűlés több ponton törvénysértő rendelete esetén köteles eljárni, nem hivatkozhat arra, hogy a Mötv. 133. § (3) bekezdése alapján a kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett (jelen esetben a jegyző) részére az általa alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben az érintett jogszerű működése céljából. A helyi jogalkotás törvényességét felügyelni köteles, nem a jegyzőt segíteni a jogalkalmazásban. Ez nonszensz.
A mulasztó kormányhivatal tehát szakmai segítséget nem a Közgyűlésnek, aki törvényeket sértett, hanem a jegyzőnek nyújthat a rendelet elfogadása előtt, aki nem képes eldönteni, hogy jogsértő döntést hoz a képviselőtestület bár erre képviselőként külön rákérdeztem az alakuló Közgyűlést követő 2019. október 31-i ülésen az előterjesztőre, aki helyett a jegyző válaszolt, amikor a rendeletet elfogadta a testület.
„dr. Nadrai Norbert József képviselő kérdése volt, mi az oka annak, hogy a hatályon kívül helyező rendelkezéseknél ez a 9. § (2) bekezdésében van, a 33. § (1) bek., illetve a 4. sz. melléklet 5.) pontja kerül hatályon kívül helyezésre? Hatásvizsgálati lap van az előterjesztésben, ennek a költségvetési kihatásoknál a „Nincs költségvetési kihatása” szerepel, itt elírás történt-e? Az Alkotmánybíróság két határozata is foglalkozott az SZMSZ-eknek az alakuló ülésen való elfogadásával, ezeknek a rendelkezéseit követték-e? Kérdéseit azért tette fel most, mert még nincsenek bizottságok, így azokat nem tudják ott tisztázni…”
„dr. Csillag Gábor jegyző „…Próbálnak megfelelni minden Alkotmánybírósági és minden olyan jogszabálynak, ami előírás. Az SZMSZ rendelkezik arról, hogy alakuló ülésen a bizottságokra és a részönkormányzatokra vonatkozó szabályokat külön nem kell alkalmazni, ezért bizottságok elé nem kerülnek ezek a rendelkezések. A módosításnak nincs költségvetési hatása. …”
[Megjegyzés: A bizottsági elnökök tiszteletdíja 30%-kal, a külső bizottsági tagok tiszteletdíja 20%-kal emelte meg a rendelet. Így a polgármester által kiválasztott és nem a szokásoknak megfelelően az ellenzék által delegált egy bizottsági ellenzéki elnök kivételével a nem a többséghez tartozó képviselők tiszteletdíját 2014. évi szinten fagyasztották be. Csupán két képviselőre vonatkozott ez az elfogadáskor, így csak az Ő esetükben nem járt költségvetési hatással a döntés. A jegyző válasza nem tényszerű, nem valós.]
„dr. Nadrai Norbert József képviselő … A 33. § viszont azt fogalmazza meg, hogy az éves költségvetés rendelettervezetét a közmeghallgatást megelőzően bárki számára, az önkormányzat honlapján hozzáférhetővé kell tenni. Ennek a hatályon kívül helyezését nem javasolta. A hatálybalépés dátuma 2019.10.31. 14.15 óra ezt pontosítani kell a Jat. 7. § (2) bek. alapján. Az Alkotmánybírósági határozatokat azért vetette fel, mert egy jogegyenlőségi kérdés van ezekben a szabályozásokban. Itt a bizottsági feladatokért ellátott feladatoknak a díjazása kapcsán a jogegyenlőséget követeli meg az Alkotmánybíróság és az önkormányzatnak a gyakorlata eddig töretlen volt. Próbálta megnézni a tiszteletdíjak változását, ezért kérdezett rá a költségvetési kihatásra…”
„dr. Csillag Gábor jegyző nehéz megsaccolni hány hozzászólás érkezik és a hatálybalépés időpontját így próbálják betartani. Kérte, hogy a Közgyűlés ettől függetlenül fogadja el az SZMSZ-t.”
„Szavazás eredménye „#: 4866 Száma: 19.10.31/1/0/A/KT Ideje: 2019 október 31 14:16 Típusa: Nyílt Határozat; Elfogadva Minősített szavazás Tárgya: A testület a rendelet elfogadásáról az alábbiak szerint szavazott: Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 14 93,33 87,50 Nem 1 6,67 6,25 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 15 100.00 93,75 Nem szavazott 0 0,00 Távol 1 6,25 Összesen 16 100.00 Megjegyzés: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megalkotta a 20/2019.(X.31.) önkormányzati rendeletét a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról, mely a jegyzőkönyv mellékleteként csatolva.”
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 7. § (2) bekezdése szerint, ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.”
Tehát a kihirdetés időpontjáról van szó, nem a szavazást időpontjáról. Így a polgármesteri előterjesztés az 1 perc eltérés hangsúlyozásával nem tényszerű, továbbá felelősségét a szándékos, képviselői figyelmeztetés ellenére tett törvénysértő magatartásáért kívánja leplezni. Itt nem csupán a polgármester igazoltan több ponton jogsértő előterjesztéséről, de a kellő információkkal nem bíró képviselők megfelelő tájékoztatásának hiányáról van szó. Ennek megfelelően a polgármester törvénysértő magatartása miatt a Közgyűlést törvény, a töretlen 30 éves önkormányzati gyakorlatot, és ezzel a képviselői jogegyenlőség alkotmányos alapelvét sértő döntést hozott.
A képviselői jogegyenlőséget sértő döntést súlyos törvénysértés, amelyet negligálni lehet szóban, de romboló hatása érezhető. Annak cinikus módon való elfedése helyett a jogegyenlőség megteremtése az egyetlen út, amely a stabilitást szolgálja. A törvényesség útjáról letérők egy idő után már az utat sem fogják látni, amelynek stabilitását kívánják.
Az alapvető jogok biztosának levele, így záródik:
„Megkeresésemre válaszolva a jegyző arról tájékoztatott, hogy a Kormányhivatallal egyeztetve a polgármester a Közgyűlés munkaterve szerinti soron következő ülésre fogja terjeszteni az SzMSz módosítását annak érdekében, hogy a szabályozás minden szempontból megfeleljen a Mötv., a Jat. valamint az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alkotmányos elvnek.
Mindezek alapján figyelemmel arra, hogy a jegyző tájékoztatása szerint SzMSz Ör.-rel érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére és az új szabályok megalkotására a következő, a munkaterv szerinti közgyűlésen sor fog kerülni, valamint arra, hogy amennyiben ez nem történik meg, a Kormányhivatal az SzMSz érintett rendelkezésére vonatkozóan törvényességi felhívást fog tenni, az SzMSz-nek az Ör.-rel módosított rendelkezései jogsértő jellegének megszüntetése érdekében folytatott vizsgálatomat intézkedés nélkül lezárom.”
A polgármesteri előterjesztés és rendelettervezet több hibát tartalmaz:
„Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati ciklus elején fogadta el a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2019. (X. 31.) önkormányzati rendeletét, amelyben többek között a Közgyűlés újraszabályozta a testületi tagok tiszteletdíját. dr. Kozma Ákos alapvető jogok biztosa bejelentés alapján eljárást indított a rendelet elfogadása miatt.”
[Vizsgálatot rendelt el, amelyben a kormányhivatalt hívta fel, hogy tegyen eleget törvényességi felügyeleti kötelezettségének, amit elmulasztott.]
„Bejelentő azt sérelmezte, hogy az elfogadott szabályozás sérti a testületi tagok jogegyenlőségének elvét. Bejelentő sérelmezte azt is, hogy a rendeletet a testület a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tanúsága alapján 1 perccel később fogadta el, mint az az időpont, amely a hatálybalépés időpontját meghatározó rendelkezésben szerepel. „
[Nem a szavazás időpontja, hanem kihirdetés időpontja a releváns a közjogi érvénytelenség esetén.]
„A közjogi érvényesség megerősítése érdekében szükséges a korábbi módosító rendelet azon rendelkezéseinek megerősítése, melyet a testület később rendeletileg nem szabályozott újra. Mivel a módosító rendelet rendelkezései beépültek az alaprendeletbe, ezért szükséges azok hatályon kívül helyezése, valamint ismételt beiktatása. A testületi tagok anyagi juttatásának szabályozására alapvető jogok biztosa úr jelzését és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatot figyelembe vevő megoldásra teszek javaslatot. „
[A képviselők az alapvető jogok biztosa jelzését és a kormányhivatal önkormányzatnak küldött levelét sem kapta meg. Felesleges titkolózás és a döntéshez elengedhetetlen.]
„A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 108. § (4) bekezdése értelmében: „A módosítás során a korábban hatályon kívül helyezett valamely szerkezeti egység helyére új szerkezeti egység vehető fel. Ebben az esetben a jogszabályt a hatályon kívül helyezett szerkezeti egység megjelölése szerinti új szerkezeti egységgel kell kiegészíteni.” Az idézett szabályozás alapján a rendelkezések közjogi érvényessége rendezhető úgy, hogy a beiktatott rendelkezések a hatályon kívül helyezett jogszabályhelyek helyére épülnek be, ezáltal az alaprendelet szerkezete változatlan marad. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet fogadja el. „
Az SZMSZ. 21.§ (4) bekezdés a) pontjában rögzített jogkörömnél fogva terjesztem a Közgyűlés elé előterjesztésemet. Az SZMSZ. 32. § (4) bekezdése csupán a rendelettervezet benyújtási feladatok megosztását tartalmazza a polgármester és a jegyző között. A képviselői előterjesztői jogkört nem korlátozza. A testületünk eddigi töretlen és folyamatos gyakorlata alapján kérem a Közgyűlést, hogy a polgármester előterjesztésével egyidejűleg tárgyalja ahhoz szorosan csatlakozó előterjesztésemet. A képviselői jogegyenlősége alkotmányos alapelvének értelmezésében és annak szabályozási korlátjaiban oly mértékben van különbség a polgármester 2019. évi választását követően kialakított személyes új álláspontja és köztem, továbbá kodifikációs megoldásokban, amely csak ilyen formában, külön előterjesztés formájában tárgyalható.
Amennyiben az előterjesztés módját illetően álláspontomat a polgármester úr nem osztja, úgy kérem azt módosító indítványként kezelni.
K a p o s v á r, 2021. szeptember 13.
dr. Nadrai Norbert József
képviselő
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
………/2021. (……..) önkormányzati rendelete
a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbi bevezető rendelkezés a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében és a 143.§ (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:”
2. §
A R. 16. § (1) bekezdése az alábbi első mondattal egészül ki:
„(1) A Közgyűlés éves munkatervének megfelelően évente legalább hat alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.”
3. §
A R. 34. §-a az alábbi (2) rendelkezéssel egészül ki:
„(2) Az önkormányzati rendeletek és határozatok, valamint a bizottságok, részönkormányzatok határozatainak szövegét az Önkormányzat honlapján található Kaposvári Közlönyben közzé kell tenni.”
4. §
A R. az alábbi 50. §-al egészül ki:
„50. § (1) A Közgyűlést és az Önkormányzatot a polgármester, illetve az általa felhatalmazott alpolgármester jogosult képviselni.
(2) A Hivatalt a jegyző, ideiglenes vagy tartós akadályoztatása esetén az aljegyző vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott esetekben a belső szervezeti egység vezetője jogosult képviselni.”
5. §
A R. e rendelet 1. mellékletével egészül ki.
6. §
A R. 6. melléklet c) pontja a következő 7. alponttal egészül ki:
c) A Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság:
„7. dönt az önkormányzati tulajdonban lévő épületekben közterületről nem látható helyen elhelyezendő emléktábla kihelyezése iránti kérelmekről.”
7. §
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A (3) bekezdés 2021. szeptember 23-án 23.00 órakor lép hatályba.
(3) Hatályát veszti a R. bevezető rendelkezése; 16. § (1) bekezdésének első mondata; 33. § (1) bekezdése; 34. § (2) bekezdése; 50. §-a; a R. 1. melléklete; a R. 4. melléklet 5. pontja; a R. 6. melléklet a) pont 6. és 16. alpontja; a R. 6. melléklet c) pont 7. alpontja; a R. 7. melléklet a) pont 5. alpontja és a R. 8. melléklete.
8.§
Átmeneti rendelkezés
E rendelet 5.§-át és az 1. mellékletét a 2019. évi helyi önkormányzati képviselő választáson megválasztott képviselők megbízatásának kezdetétől kell alkalmazni.
Kaposvár, 2021. szeptember 23.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
1. melléklet a ………/2021. (….. …...) önkormányzati rendelethez
1. melléklet a 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
A Közgyűlés és egyes szervei tagjainak juttatásai
„A változat
A Közgyűlés és egyes szervei tagjainak juttatásai
1. Az önkormányzati képviselő alapdíja: 130.000, - forint.
2. Az egy bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja: 190.000, -forint.
3. A több mint kettő bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja:
210.000, - forint.
4. A tanácsnok tiszteletdíja: 260.000, - forint.
5. A bizottság és részönkormányzat nem önkormányzati képviselő tagjának tiszteletdíja:
60.000, - forint.”
„B változat
A Közgyűlés és egyes szervei tagjainak juttatásai
1. Az önkormányzati képviselő alapdíja: 100.000, - forint.
2. Az egy bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja: 150.000, - forint.
3. A több mint kettő bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja:
180.000, - forint.
4. A tanácsnok tiszteletdíja: 200.000, - forint.
5. A bizottság és részönkormányzat nem önkormányzati képviselő tagjának tiszteletdíja:
50.000, - forint.”
5. Az önkormányzati képviselő díjmentes parkolási engedély, a Jogi, Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság elnöke Complex Jogtár előfizetés természetbeni juttatásban részesül.
6. Az önkormányzati képviselő annyi havi alapdíját veszti el, amennyi munkaterv szerinti közgyűlésen igazolatlanul nem vett részt.
7. Az önkormányzati képviselő annyi havi alapdíjon felüli tiszteletdíját veszti el, – kivéve, ha részönkormányzati ülésen nem vett részt és más részönkormányzat testületét is vezeti – amennyi munkaterv szerinti bizottsági, településrészi önkormányzati ülésen igazolatlanul nem vett részt.
8. A bizottság nem képviselő tagja, valamint a településrészi önkormányzat testülete nem képviselő tagja annyi havi tiszteletdíját veszti el, amennyi munkaterv szerinti bizottsági, településrészi önkormányzati ülésen igazolatlanul nem vett részt.
9. Igazolt a távollét, ha az a Közgyűlés vagy szervei megbízásából történik, vagy elháríthatatlan külső ok következménye. A távollétet a polgármester igazolja. Igazolási kérelem a mulasztott testületi ülés napjától számított legfeljebb 7 napon belül, tartós akadályoztatás esetén az akadály megszűnését követő legfeljebb 7 napon belül terjeszthető elő.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése ....../2021. ( ) önkormányzati rendeletének indokolása
a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Képviselői jogegyenlőség alkotmányos alapelvének megsértése súlyos törvénysértés demokratikus jogállamban.
A képviselői jogegyenlőség alkotmányos alapelvének helyreállítását szolgálja, minden képviselő egységes százalékos emelésben vagy egységes 2014 évi. tiszteletdíj befagyasztásban részesül, továbbá az átmeneti rendelkezésekben rögzített alkalmazási szabály alapján a képviselői megbízatásuk kezdetétől jogosultak ezen önkormányzati ciklus alatt tiszteletdíjra. [A Kúria Önkormányzati Tanácsa közjogi érvénytelenség esetén - jelen esetben - visszamenőleges hatályú megsemmisítést alkalmaz.]
Mivel több mint egyévig nem volt szándék a kormányhivatal részéről a törvénysértés ellen a Kúriához fordulni, bár ez jogszabályi kötelezettsége, az alapvető jogok biztosához fordultam, akinek szintén lehetősége a Kúria Önkormányzati Tanácsának három bíróból álló testületéhez fordulni.
Az alapvető jogok biztosa a kormányhivatalt hívta fel eljárásra, aki több ponton törvénysértőnek ítélte meg a Közgyűlés döntését másfél év után. Azonban a Kúriához fordulás helyett szakmai segítséget nyújt törvénysértő jogszabály jogalkalmazási kérdéseiben a jegyzőnek. Törvényességi felhívást küldeni a Közgyűlésnek nem szándékozik, holott ez a feladata.
[A Kúria álláspontja, hogy különösen eljárási jogsértésen alapuló aggályok esetében a törvényességi felügyelet hatékonyságát nagyban növelő tényező lehet az, ha a kormányhivatal az önkormányzati rendelet megalkotását követően haladéktalanul megteszi törvényességi észrevételeit és az önkormányzattal folytatott konzultatív eljárás eredménytelen befejeztével benyújtja indítványát a Kúriához. Köf.5.013/2013/7. számú határozat]
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 7. § (2) bekezdése szerint, ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.”
Tehát a kihirdetés időpontjáról van szó, nem a szavazást időpontjáról. Így a polgármesteri előterjesztés az 1 perc eltérés hangsúlyozásával nem tényszerű, továbbá felelősségét a szándékos, képviselői figyelmeztetés ellenére tett törvénysértő magatartásáért kívánja leplezni. Itt nem csupán a polgármester igazoltan több ponton jogsértő előterjesztéséről, de a kellő információkkal nem bíró képviselők megfelelő tájékoztatásának hiányáról van szó. Ennek megfelelően a polgármester törvénysértő magatartása miatt a Közgyűlést törvény, a töretlen 30 éves önkormányzati gyakorlatot, és ezzel a képviselői jogegyenlőség alkotmányos alapelvét sértő döntést hozott.
Részletes indokolás
1. §-hoz
A polgármester tervezete nem tartalmazza az Mötv. 143.§ (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazást, amely hiányzik az eredeti tervezetből, amelyben külön felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjat és természetbeni juttatást.
2. §-hoz
Az Mötv. szabályozása alapján a korábbi alakuló ülés folytatására vonatkozó rész kimarad.
3. §-hoz
Az eredeti szabályozással szó szerint megegyező rész. Az R. 2019. január 1. napjától hatályos szövege tartalmaz már a 34.§ esetén három bekezdést. Nincs változás.
4. §-hoz
A korábbi szabályozással teljesen megegyező szöveg, csupán a) és b) pontok helyett (1) és (2) bekezdésekre bontja a szakaszt.
5. §-hoz
Az A és B változat biztosítja, hogy a képviselők szavazatukkal kiálljanak a képviselői jogegyenlőség mellett.
A tiszteletdíjak meghatározása az önkormányzat eddigi töretlen és folyamatos gyakorlata alapján egységes százalékosan arányos változtatást követel meg. Továbbá az Alkotmánybíróság fent idézett döntéseinek megfelelő arányosság úgy tartható, ha a bizottsági nem képviselő tag tiszteletdíjának (aki csak egy bizottság munkájában vesznek részt) az egy bizottsági tagsággal rendelkező képviselő alapdíja és bizottsági tagságáért kapott díj különbözetével kell megegyeznie. Ezen túl a több bizottságban dolgozó többletmunkát végző képviselő díjazása magasabb kell legyen az Alkotmánybíróság által kimondott arányosítás feltételnek megfelelően, mint az egy bizottságban dolgozó képviselőé.
Az alapvető jogok biztosa rendelkezik jogkörrel, hogy a Közgyűlés törvénysértő rendeletének felülvizsgálata érdekében, a jogorvoslati jogot biztosítva bírósághoz forduljon. A Kúria Önkormányzati Tanácsa jogosult jogszabálysértés esetén megsemmisíteni az önkormányzati rendeletet. A Kúria Önkormányzati Tanácsa - jelen ügyben fennálló törvénysértés estén - közjogi érvénytelenség megállapításakor visszamenőleges hatályú megsemmisítést alkalmaz, amelyet az előterjesztő által elfogadott kormányhivatali felülvizsgálati jogkörben adott vélemény igazol. Az alapvető jogok biztosa befogadta az indítványt, azt megalapozottnak értékelte és vizsgálatot rendelt el. Ennek keretében megkereste a jegyzőt, mint a Közgyűlés törvényes működéséért felelős személyt, mivel törvényességi észrevételt a törvénysértő önkormányzati rendelet elfogadásakor a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem tett. Valamint megkereste a Kormányhivatalt, hogy tegyen eleget jogszabályi kötelezettségének és másfél év múlva felülvizsgálati jogkörében eljárva jelezze a Közgyűlésnek álláspontját a támadott rendelettel kapcsolatban. Az alapvető jogok biztosa felhívásra a mulasztó Kormányhivatal több ponton törvénysértést állapított meg, a jegyző ez alapján ígéretet tett a biztos úr felé, hogy a polgármester, mint előterjesztő újra a Közgyűlés elé terjeszti a több ponton törvénysértéstő rendeletet. Az alapvető jogok biztosa levele tartalmát ez az előterjesztés tartalmazza, amelyet a polgármester által korábban beterjesztett több ponton törvénysértéstő rendeletet hatályon kívül helyező és új szabályozást tartalmazó előterjesztés nem tartalmaz. A törvénysértéseket elbagatellizálni szándékozó polgármesteri előterjesztés a Közgyűlés tagjai elől ezzel elzárja a megalapozott döntéshez szükséges információkat. Továbbá az önkormányzatiság időszakában példátlan módon a Kormányhivatal törvényességi megállapításait nem teszi közzé a Közgyűlési anyagok között.
A Közgyűlés és egyes szervei tagjainak juttatását szabályozza újra, új elemként a testületi ülésről való hiányzás igazolásának jogvesztő határideje került be a szabályozásba.
6. §-hoz
A Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság átruházott hatáskörben hozott hatáskörét bővíti.
7. §-hoz
A rendelet hatályát, valamint a hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket állapítja meg.
8. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 28. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Átmeneti rendelkezésben lehet előírni, hogy az átmeneti időszakban már a jogszabály hatálybalépését megelőzően bekövetkezett jogi tények értékelése során is az új szabályozást kell a joghatás kiváltása szempontjából figyelembe venni.
Csatolmányok:
