Furcsa levél előre beszolgáltatott képviselői indítványokról

2020. április 6. és július 1. között a kormány az egész ország területére ingyenes parkolást írt elő. Ezen időszak alatt nem volt privilégiuma senkinek. A költségvetés módosításánál javasoltam, hogy a bevételek növelése érdekében szüntessék meg a képviselők és egyéb vezetők ingyenes parkolását a városban. A bizottságok szavaztak az indítványról, ahol a jegyző jelen volt, a Közgyűlés nem szavazott róla, amely törvényességi kérdést vet fel.

A 2020.01.30. napján tárgyalt 2020. évi költségvetésnél a testület szavazott a költségvetéshez kapcsolódó rendeletmódosító javaslatokról.

A szeptemberi Közgyűlés előtt kaptam egy megdöbbentő levelet a törvényesség helyi letéteményesétől.

Megdöbbentő volt, mert rákérdeztem a mellettem ülő két képviselőre, de ők nem kaptak ilyen levelet, csak én.

Megdöbbentő volt, mert az eddigi gyakorlattal szembe megy.

Megdöbbentő volt, mert senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy képviselő nem a döntésre jogosultnak nyújtja be javaslatát, hanem előzetesen a jegyzőnek. Az elmúlt 30 évben a jegyző a bizottsági és közgyűlési ülésen volt köteles kifejteni törvényességi álláspontját.

Megdöbbentő volt, mert a levél által indukált kérdésekre a jegyző megtagadta a választ az ülésen, arra hivatkozva, hogy csak önkormányzati ügyben kérdezhet tőle képviselő, törvényességi ügyben nem.

Az alábbi kérdésekre tagadta meg a válaszadást a Polgármesteri Hivatal vezetője:

A levéllel kapcsolatban az alábbi kérdésekre várom válaszát:

A fenti levelet mikor kapta meg igazoltan valamennyi képviselő?

A levél tartalma valamennyi képviselőre vonatkozik-e?

Jelen önkormányzati ciklusban és az előző ciklusban hány módosító indítvány benyújtására került sor a Közgyűlés elé? Ebből hány rendeletmódosító javaslat volt?

Milyen okból változtatott a 2020.évi költségvetés elfogadáskor benyújtott módosító indítvány tárgyalásához képest a jelen Közgyűlésre benyújtott képviselői javaslat esetében?

Fenntartja-e azt a bizottsági ülésen kifejtett álláspontját, hogy költségvetési módosító javaslat, amennyiben önkormányzati rendelet módosításával érhető el, az a korábbi gyakorlattal ellentétben nem nyújtható be a költségvetési napirendi pontnál? Ezt milyen jogszabályra alapozza?

A 2020. évi költségvetés módosításhoz benyújtott képviselői indítvány megfelelt-e a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény előírásainak?

Fenntartja-e, azt az álláspontját, hogy a Közgyűlés és bizottsági üléseken a jegyző törvényességi jelzési kötelezettségén felül bekérheti előzetesen a képviselői javaslatokat?

Törvényességi felszólalási kötelezettsége keretében:

Mikor jelezte, hogy a polgármesterhez intézett kérdésekre, interpellációkra a polgármester köteles válaszolni, amennyiben jelen van a Közgyűlés ülésén?

A 2020. évi költségvetés elfogadáskor a név szerinti szavazás megtagadása jogszerű volt-e? Kecskeméten a név szerinti szavazásról egy 16 éves hallgató is több tudással rendelkezett, mint a helyi jegyző.

A képviselői jogegyenlőség követelményének - az Alkotmánybíróság vonatkozói döntései figyelembevételével - jogszerű volt-e az SZMSZ módosítás, amely a képviselő tiszteletdíjak megállapításra kerültek 2019.október 31-én?

Mi az oka, hogy a napirend részét képező kérdéseket és interpellációkat nem töltik fel a Közgyűlési anyagok közé szemben az Országgyűlés eljárásával?

Elfogadja-e, ha az önkormányzati döntéshozatali eljárást és döntéseket felülbírálni jogosult szervek -válaszának függvényében tett kezdeményezésemre - az Ön álláspontjától ellentétes megállapítást tesznek?